Dehogynem és egy kiváltságos rétegnek ez a valóság is.
Ezekre figyelj, ha behívnak állásinterjúra!
Járhatjuk a nehezebb utat, de minek, ha lehet azon könnyíteni?
Te sem szeretsz mindenkit és veled is pont így van ez. A munkahelyen pedig nem a barátainkkal együtt dolgozunk (általában), így a konfliktusok jöhetnek, mehetnek.
Szereted a csendet magad körül munkavégzés közben, de a közvetlen kollégád egészen máshogy gondolja? Beszéljétek meg!
Elúszol az időben? Úgy érzed, hogy folyamatosan dolgozol, mégsem haladsz semmivel? Lehet, hogy csak úgy tűnik, hogy dolgozol.
Ne mutasson túl sokat, legyen kényelmes, ne korlátozzon a mozgásban és legyen szellős.
Ahol sok ember dolgozik együtt, ott természetes a konfliktus. Azonban a folyamatos szekálás, piszkálódás, pletyka terjesztése (és még sorolhatnánk) már munkahelyi zaklatásnak minősül.
Vannak gondolataid és van véleményed is, de tudd, hogy mikor és kinek mondod el. Na és a stílus. Az sem mindegy.
Egy életre kihathat az, hogy milyen suliba irányítjuk a gyerekeket, vagy ők mit választanak.
Minden nappal egyre hosszabbodnak a nappalok és hamarosan jobban fogjuk magunkat érezni. Addig pedig át kell hidalni ezt a kis időt.
Valami újba belekezdeni, ami azelőtt ismeretlen volt kalandokkal csábító, de egyben félelmetes is. Márpedig, néha kell a váltás és a változtatás.