„Kapj rajta valakit, amint éppen jól csinál valamit, és ezt mond el neki. Így születnek a kiemelkedő teljesítmények.” A sok közül, egyik kedvenc mondásom Robert Diltstől. Arról írtam már, hogy miért nem tanulnak a gyerekek, most nézzük meg, mi kell ahhoz, hogy tanuljanak. Alapvetően semmi, hiszen veleszületetten beléjük van programozva, hogy mint egy szivacs szívjanak be mindent magukba. Ennek ellenére 1-2 év alatt sikerül elvenni a kedvüket. Azok a kis lények, akik képesek teljes valójukkal rászívódni valamire, amit érdekesnek tartanak, szép lassan elhiszik, hogy figyelni fájdalmas, és erőfeszítést igényel.

Aki már volt állapotos, vagy esetleg egy várandós hölgy büszke párja, bizonyára tisztában van a terhesség velejáróival a gömbölyödő pocakon túl. Aluszékonyság, érzelmi hullámvasút, hiperérzékenység és krónikus feledékenység csak pár olyan tünet, ami ezzel az állapottal jár. A tudósok szerint azonban ennek a ’babaagy-jelenségnek’ konkrét célja van.

Ha teljesülhetne egy kívánságom, azt kívánnám, legyen mindenkinek önbizalma! A többi ugyanis nem számít. Minden megoldódna, ha kivétel nélkül mindannyian hinnénk magunkban, tudnánk, hogy értékesek vagyunk, szeretnénk magunkat. Kutatások bizonyítják, hogy a jobb képességű, de alacsony önbizalmú emberek sikerei eltörpülnek a szerényebb képességekkel bíró, de szilárd magukba vetett hittel rendelkező emberek sikerei mellett.

Anyák napja alkalmából a Mentsük meg a gyerekeket! (Save the Children) non-profit szervezet kiadta átfogó felmérését a nők és a gyerekek helyzetéről a világ 178 országában. A riportból többek között az is kiderül, melyek azok az országok, ahol a legjobb anyának lenni, és melyek azok, ahol a legrosszabb.

Ha már túlestünk a kellemetlen reggeli rosszullétek korszakán, és végre ismét kedvet érzünk az evéshez, sajnos még mindig nagyon óvatosnak kell lennünk. Nem mindegy ugyanis, hogy mit fogyaszt a kismama abban a bizonyos kilenc hónapban.