Ahogy mondani szokták: sohasem késő. Magánszemélyek, civil szervezetek és klímakutatók megkongatták a vészharangot és ennek megfelelően igyekeznek maguk is úgy cselekedni, hogy a lehető legkevesebbet ártsanak a környezetüknek, de ezentúl az is a céljuk, hogy erre motiváljanak mindenkit. Néhány ember nem fogja a világot megváltani és visszaállítani a Föld természetes egyensúlyát, ha sokmillióan hanyagul és meggondolatlanuk cselekednek a természet ellen.

Vitathatatlan, hogy az ember szennyezi a környezetét leginkább. Még olyan általános cselekedettel is, mint autó vezetése komoly megterhelést jelent. Számos tevékenységünk jelent veszélyt bolygónkra, amelynek következtében a klímaváltozás erősödő jeleit tapasztaljuk. Mutatja ezt az egykor menetrend szerint egymást követő évszakok rendjének felborulása, egyes évszakok szinte teljes kimaradása, de ugyanúgy jelentkezhet a természeti katasztrófák képében, úgymint heves viharok, aszály, árvíz.

Az emberi tevékenység egyik célja, hogy a természetből minél több, még szabad területet elvegyünk annak érdekében, hogy a megnövekedett népesség igényeit a mezőgazdasági területeken megtermelt alapanyagokkal kiszolgálhassuk. Ennek érdekében folyamatosan tüntetjük el a nem olyan rég még érintetlen esőerdőket és tesszük azt megművelhető földdé vagy akár építkezési területté. Ezzel együtt nemcsak a növényeket irtjuk, de ezáltal számos állatfaj fennmaradási esélyét csökkentjük le a minimumra vagy szüntetjük meg létezésüket teljesen.

A klímaváltozás nemcsak a rengeteg káros anyagot légkörbe, vízbe, földbe eresztő gyáróriások gondja és nem is csak azokat érinti, hanem annak hatása mindenkit érint. Éppen ezért nemcsak a káros anyagokat kibocsátók, az erdőket kivágók feladata az, hogy tudatosabban cselekedjenek a természetvédelem érdekében, hanem ez a világon élő összes emberé.

A világ változik és ezt elfogadjuk. A gond az, hogy azt is képesek vagyunk elfogadni, hogy ez a változás nem pozitív irányba történik. Látjuk, hogy gond van, hiszen akár magunk is megtapasztaljuk a perzselő hőséget, amely szárazságot és tüzeket, az pedig hatalmas pusztítást okoz, de elfogadhatjuk ezt a változást, de ez nem azt jelenti, hogy jó érzéssel tölt el. Természetesen tartunk attól, hogy ennél csak nagyobb bajok fogják a fejüket felütni és mi tehetetlenek leszünk azzal szemben felvenni a harcot. Ebben a szorongással teli világban neveljük fel gyermekeiket és a klímaszorongást átadva már ők is félnek majd attól, hogy mikor jön el a világvége. A félelem frusztráltságot okozhat és ha nincs eszköz a kezünkben, hogy jobbá tegyük a világot, a tehetetlenség dühöt és agressziót válthat ki, amely egymás ellen uszítja az embereket.

Azon túl, hogy minden egyes ember megpróbál környezettudatosan élni, még szükséges a világ jobbá tételéhez az is, hogy a figyelmünket egymásra fordítsuk és ne szítsuk tovább a problémát.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!