A most megtalált embercsoport tagjainak neandervölgyi arca volt, erőteljes szemöldökkel, kiálló orral. Kifejezetten széles szájuk lehetett, amiből arra lehet következtetni, hogy a fogaikat gyakran használták valaminek a megragadására –tehát szemben a többi ősemberrel ők nem csak a két kezüket használták e célból. A neandervölgyiekkel ellentétben azonban, akik több százezer évvel később éltek, sokkal kisebb a koponyájuk, és az alkatuk sem olyan robosztus. Úgy tűnik, a most megtalált ősembercsoport minden bizonnyal a neandervölgyi őse, amely többezer évvel ezelőtt szakadhatott el a modern ember őseitől.

A nemzetközi kutatócsoport még nem adott nevet ennek a fajtának.

A felfedezés nem rengeti meg alapvetően mindazt, amit eddig gondoltunk az emberi evolúcióról, de némileg bonyolítja a képet. Arra lehet belőle következtetni, hogy több, egymástól elszigetelt emberi faj létezett párhuzamosan. A kutatás vezetője, Juan Luis Arsuaga a ’Trónok harcához’ hasonlítja ezt a felállást, amennyiben nem egy uralkodó csoport létezett az őskorban, hanem több, egymással versengő ’ház’ volt ugyanazon a területen.

-Az emberi evolúció nem egy békés, unalmas, lassacskán végbemenő folyamat volt. –állítja.

A régészek a csontokon kívül sajnos semmilyen kultúrális nyomot nem találtak, csupán egyetlen baltát.

Arsauga és csapata szerint ezekből a leletekből kiderül, hogy a neandervölgyi ősember megkülönböztető jegyei korábban már felbukkanhattak sok más, egymástól elszigetelt csoportoknál is, ’evolúciós nyomok mozaikjaként’. Feltételezhető, hogy az ’elő-neandervölgyi’ ősember már használta a beszédet, és társas csoportokban élt együtt.

(The Guardian, kép: hngn.com)