A Föld napja alkalmából említsük meg az ünnepeltet, a Földet. Habár gömbölyűnek mondjuk bolygónkat, nem az. Valóban szabályos gömb lenne, ha nem hatna rá annyira a gravitáció, hogy eltorzítja alakját.
Míg a naprendszer többi bolygóját római vagy görög istenről nevezték el, addig a Föld elnevezés a termőföldre utal, amely az angolszász eredetű Erda szóból alakult ki. Csakhogy a Föld legnagyobb része nem termőtalaj, hanem víz.

Már az 1970-es években felvetetette egy amerikai egyetemi hallgató azt az ötletet, hogy minden évben ünnepeljék meg a Földet. Denis Hayes volt ez a diák, akinek ötletén elindulva 1970. április 22-én meg is tartották az első Föld napja ünnepséget. A cél természetesen az volt, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, milyen veszélyben van a bolygónk, figyeljünk oda környezetünkre. Megemlítették a különböző szennyezéseket, az állatok és azok természetes élőhelyének kiirtását. Az első megmozduláson 25 millió amerikai vett részt. Azóta már világméretűvé nőtte ki magát a Föld napja ünnep. Minden évben erre a napra időzíti a Woldwatch Institute is az éves jelentését, amely bolygónk jelenlegi állapotát veszi számba. Az akcióhoz minden évben egyre több ország csatlakozik. 1990-ben Denis Hayes és társai megalapították a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, amelynek feladata, hogy hírlevelekben ismertessék a bolygónk állapotának megóvása érdekében zajló előadásokat, konferenciákat, tüntetéseket, ünnepeket, környezetvédelmi programokat.

Ez időben csatlakozott Magyarország is a környezetvédők programjához, így 1990-ben jött létre a Föld Napja Alapítvány. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet az oktatási intézményekben zajló környezetvédelmi nevelésre. Környezetvédelemmel kapcsolatos könyveket publikálnak, vetélkedőket, rajzpályázatokat hirdetnek, fákat ültetnek, szemetet szednek.

Hazánkban erre a napra a legtöbb oktatási intézmény szervez takarítást, faültetést, versenyt, hogy hozzájáruljanak a jövő nemzedékbe táplált tudatos környezetvédelemhez.