Aztán „lejött a fáról az ember” és ismét hosszú időnek kellett eltelnie, hogy fényt varázsoljon. Eleinte csak a tűz lobogott annak érdekében, hogy meleget biztosítson őseink számára, aztán már az ételeket is azon készítették el. Később már gyertyát, mécsest gyújtottak, de ezek még mindig nem gyakoroltak nagyon nagy hatást a természetre.

Ám a XIX. század technikai fejlődésének köszönhetően a világítóeszközök kínálata egyre szélesedett, ezzel arányosan a kibocsátott fény nagysága is nőtt. Megjelentek a gázlámpák, majd az elektromosság hódította meg a világot.

A LED-nek, amely már félvezető eszközre épül, az az előnye, hogy magas fokú a fényhasznosítása. A hagyományos izzólámpák egy wattnyi teljesítményből annyi fényt produkálnak, mint három gyertya. Ehhez képest a LED-ek akár harminc gyertyányi fényt adnak nekünk. Emiatt nagyon gazdaságosnak tartják. Csakhogy az a tendencia, hogy fény hasznosításának növekedésével ezekből a fényt adó termékekből még többet használunk, vagyis egyáltalán nem jár semmilyen energiaspórolással. Az olcsóbb világítás még több energia felhasználásával jár együtt.

Az ökológia szempontjából a fény kibocsátásának több tényezője is van. Számít, hogy a milyen a fény színe, és annak összetétele is mérvadó. A szín azért fontos tényező, mert az állatok máshogy reagálnak a színekre.

A fényszennyezés modern időnk nagy ökológiai problémája, mert a mesterséges fények megzavarják az élővilág működését. Az élőlények tájékozódásába nagy zavart okoz, aminek következtében a repülő állatok akár eltévedhetnek, nem találnak vissza élőhelyükre, épületeknek ütközhetnek. De nem csak a repülő állatoknál okoz ez gondot, hanem az éjszaka aktív fajoknál is, ugyanis a mesterséges fény megléte lerövidíti a vadászatra, a táplálékszerzésre fordított időt. Ezek mellett még számos negatív hatása van a mesterséges fényeknek.

(Kép forrása: richpoi.com)