Így történhetett, hogy olyan tapéta került a falra, amelynek mintája valójában rágcsálók által elfogyasztott papírdarabok után hagyott rések, fognyomok. A mintanélküli tapétatekercset a Front Design csapatát alkotó hölgyek behelyezték a kis állatok mellé, akik azonnal rávetették magukat, majd mohón lyukakat rágtak a papírkötegbe mindenféle elvárható rendszer és szigorú terv nélkül. A rágcsált tapétacsíkokat ráragasztották a régi, mintás tapétafelületre, amely kikandikált a véletlenszerűen született lyukakon. Ezzel teremtettek valóban egyedi és érdekes, tulajdonképpen megismételhetetlen mintavilágú faldekorációt.

Nem gondolom, hogy sokunknak eszébe jutna kígyót bevonni a tervezésbe, amikor  ruhafogasról álmodozunk. Ezek a hölgyek a nem éppen vonzó állattól sem riadtak meg. A fogas mintázatát ugyanis a kanyargó állatra bízták, amely az agyagra tekeredve hagyta rajta az alapanyagon a bőre által rovátkált, strukturált kialakítást.

Lámpabura inspiráció, mint nyúl odú? Ki a csuda találna ki ilyen burát? Nos a csoport nagyon kreatív volt. Az üregi nyúl odvának egy részletét öntötték ki, majd ez adta az alapot, amely külső része formálja a világítást speciális burokkal.

A fény nem hagyta őket nyugodni. Engem meg a pimasz legyek nem szoktak hagyni. Nyugodni semmiképpen. A tervezők még a legyekkel is barátságot kötöttek. Egy villanykörte körül repdeső légy röppályáját rögzítve rekonstruálták a megtett repülési útvonalat, s az így keletkezett kanyargó mozgás útját formába öntötték, majd ezt rögzítették az égő köré, mint egyfajta áttetsző lámpaburát.

Egy másik, közel sem kedvelt rovar, a szú ártó munkásságát is erénnyé változtatták. Mindannyin láthattunk már réges-régi bútoron szú féle szabálytalan járatokat. Az elsőre inkább elutasítást keltő minta, tüzetesebben megtekintve igazi érdekesség lehet. Gondoljunk csak bele, faimádó lényünk ellensége valójában nagyon is érdekes mintázattal látja el a megkaparintott felületeket. Erre lettek figyelmesek és fogékonyak a csoport tagjai is, a mintázatot rögzítették és átmásolták egy közel sem szúette bútor felületére, amin aztán a rajzolatot belevésték az asztallapra.

Kutyalábnyomokból készült vázával sem gyakran találkozunk. A hóban lépkedő kutyák ott hagyott lábnyomát kiöntötték, majd a vaskosabb részt elkezdték kivájni, hogy legyen helye a belehelyezhető virágszálaknak.

Egészen merész gondolkodásmód és vizuális szemlélet szükségeltetik ahhoz, hogy a természet élővilágának véletlenszerűségeire alapozzon valaki tárgydíszítést, mintaalkotást. Az ifjú hölgyek, talán a fiatal, még szárnyaló képzeletüket társul ragadva mertek átlépni a normál tervezési metódusokon.

(fotó: frontdesign.se)