Micsoda furcsa székek ezek?! A művész joggal védelmezi műveit a kíváncsi kezektől, uram bocsá’, fenekektől. Művészete sokunkban felveti a kérdést, hogy mennyire fogyasztható képzőművészeti alkotás e sorozat. Azt azonban elismerjük, hogy a sajátos látásmód és érzékiség fizikai megjelenítése rendkívüliséggel párosul. Korábban nem igen észlelt társítása egy – ugyan már önmagában is díszes – használati tárgynak, széknek, székváznak és a természeti jelenségek és az élővilág spontán megnyilvánuló görbülő, ide-oda hajló formáinak átültetésével készült térbeli, puha alakzatoknak. A művésznő vallja, hogy nincs olyan emberi kéz, gyártósor, amely annyira nagyszerűt tudna alkotni, mint a bennünket körülölelő természet, azt csak lemásolni, merevebben leképezni lehet, szabályszerűségek közé szorítva próbálkozunk visszaadni. Nem véletlen, hogy puha anyagokkal, textilekkel dolgozik, amely még valamelyest lehetővé teszi a természeti formák lazaságának megnyilvánítását. S kerül minden struktúrát, a képzelet itt valóban szárnyal. A kezei közül, rendkívül aprólékos munkával kikerült tárgyak tekinthetők egyedinek, egyszerinek, valóságos kreációknak. Meghökkent a kaotikus látvány, bódult érzékiséget sugall. A bennünk feszülő érzések, gondolatok, testünk feletti uralmunk elvesztésének, félelmeinknek kirobbanása egy művész által megjelenítve.

(fotó: margaritasampson.com)