Életünk jelentős részét alvással töltjük, konkrétan az egyharmadát, mégsem tudunk mindent erről a folyamatról. Az alváskutatással foglalkozó szakemberek egyre több mindent fejtenek meg és sok mindenre választ tudnak már adni, de az alvás és az álmodás terén még mindig vannak ködös területek. Külső szemlélőként egy alvó ember szinte semmilyen tevékenységet nem végez az élettani funkciókon kívül, azonban a passzívnak tűnő tevékenység bonyolult folyamatokból épül fel. Az alvásnak ráadásul periódusonként jelentkező fázisai váltakoznak. Amióta létezik az elektroencefalogram, vagyis EEG, azóta tudják vizsgálni az agyi aktivitást. Az alvásnak két fázisát különböztetik meg, mégpedig lassú hullámú alvás és a paradox alvás. A lassú hullámú alváskor ellazulnak az izmok, a szemek sem mozognak. Ennek az alvásnak még négy alfázisra bontható. A paradox alvás során az agy olyan jeleket produkál, mint ébrenlét során. Az izmok ugyan ellazulnak, de sokszor mégis összerándulnak, a gyors szemmozgás is megfigyelhető, ez a REM-fázis.

Ébrenlétünk során sok inger ér minket, amelyre sokféleképpen reagálhatunk, így az alvás is egyénileg változhat. Az alvás már régóta foglalkoztatja az embereket. A legáltalánosabb magyarázat szerint az alvás során a szervezet regenerálódik, így tartja fent saját egészségét. Egy másik felfogás szerint az alvás az álmodás miatt szükséges állapot, mert az új információkat akkor dolgozza fel az agy, osztályozza, raktározza a szükséges adatokat, a hasznavehetetleneket pedig likvidálja.

Az álom egy igazán őszinte emberi megnyilvánulási forma. Álmodás során nem érvényesítjük személyiségünket, egónkat. Olyanra képesek vagyunk, amelyekre amúgy egyáltalán nem. Álmainkban nincsenek korlátok, lehetetlenségek. Vagy csak azok vannak?

Az alvás során látott képek, az álmok fejtése még inkább piszkálja a fantáziánkat. Mit akarnak üzenni az álomban látott szereplők, helyszínek, történések? Álomfejtő könyvek, online oldalak, jósok, álomfejtők igyekeznek választ adni erre a kérdésre. Érdemes feljegyezni álmainkat, ugyanis lehet nem azonnal, de később összeállhat a kép, hogy mi volt annak szerepe. Valaki vagy valami üzenni kíván, az álmoknak ugyanis logikai menete van. Álmodás közben tudatosodhat valakiben, hogy amit lát, az nem a valóság. Mások valósnak élik meg az álmot, de ébredéskor szembesülnek a ténnyel, hogy csak álom volt. Aki rádöbben arra, hogy nem valóság, amiben van, egy álom és ébrenlét közötti köztes állapotba kerül. Akad, aki ráeszmél arra, hogy álmodik, de annak tartalmát nem tudja befolyásolni. További szintek elérésével már kontroll alá vonhatja az álom eseményeit. Ezt nevezik tudatos álmodásnak. Egy olyan új és érdekes jelenség ez, amelyet akár alvászavarok kezelésében is felhasználhatnak.