Jump to content

Kincs, amelyről nem is tudunk

2015. 11. 06. 10:00

Az ember mindenből igyekszik hasznot kovácsolni, megteremteni családjának az anyagi biztonságot. A földek használatba vételével, az erődirtással és a területek beépítésével hazánkban, de világszerte is folyamatosan csökken a természetes növényzettel borított földterületek nagysága.

Magyarország területének legtermékenyebb része az Alföld. Itt a legkedvezőbb növénytermesztésre a talaj minősége. Ám az ilyen használatban lévő földeken már egyáltalán nem az a növényi társulás figyelhető meg, mint ami az eredeti vegetáció volt. Ha mégis megmaradtak abból, akkor olyan területeken, amelyeket az ember nem művelt meg, például határmezsgyék, kunhalmok, földvárak. Az olyan fent maradt épületek, és területek, mint a kunhalmok és földvárak, olyan korból származnak, amikor még az eredeti növényzet uralkodott.

Nemcsak hazánkban, hanem világszerte felismerték azt, hogy a temetők, a kegyeleti helyek növénytársulása olyan ősi, amelyhez az ember csak alig nyúlt. Ezeknek a területeknek természetvédelmi jelentősége is van, hiszen a korábbi korokban nem ennyire intenzíven mozgatták a földeket, ráadásul előtérbe helyezték a holtak lelkének nyugalmát, így még el is kerítették a temetőket, hogy védve legyenek a mezőgazdaság hatásaitól. A kegyeleti helyeket az erdőirtás és a fakitermelés sem érintette.

Ahogy már említettük, kezdik felismerni a temetők fontosságát, így Észak-Amerikában például nagy szerepe van a prérifoltok megőrzésében. Ugyanígy a temetők biztosítanak életteret Ausztráliában különleges orchideafajoknak, a pakisztáni temetőkben számos gyógynövény él, Törökország temetői különleges csigáknak és az igen ritka kosborfajoknak is otthona. Még túl sok kutatás nem történt az ügyben, hogy kiderítsék, vajon a temetők madarak élőhelyei-e vagy sem. Egy biztos, hogy előfordul, hogy az ilyen kegyeleti részeken különleges állat- és növényfajok élnek háborítatlanul.

Erre irányulóan hazánkban is történtek felmérések. A szakemberek Kárpát-medence több mint száz temetőit vizsgálva sok védett növényfajt találtak. Ám míg a korábban kaszával dolgoztak a temető karbantartása érdekében, addig mostanra fűkaszát használnak, amely máshogy hat a növényekre és a talajra is. Éppen ez a mechanizmus határozza meg azt, hogy a temetőknek milyen a növényi összetétele. Sok helyen pedig nem is fűkaszát, hanem gyomirtót használnak, csakhogy ez épp a gyomok elszaporodásához vezet.

Egyáltalán nem meglepő, hogy jelentős természetvédelmi értékkel bírnak a kis falvak temetői.

(Kép forrása: thestar.com.my)