Ahol pedig emberek vannak közösségbe rendeződve, ott biztosan felüti a fejét a pletyka. Ez egy olyan ősi kommunikációs eszköz, amely az ember beszédfejlődésével párhuzamosan létezik. Kisebb közösségekben jellemző, hogy mindenki ismer mindenkit, a pletykaáradat a falusi élet velejárója. A vállalati, a szervezeten belüli pletyka azonban más. Hiába áll egy cég szolgálatában legalább annyi ember, mint egy picike falu lakosai, mégis más az ottani pletyka. A falu adta pletykalehetőség igen sokszínű, ugyanis bármiről eszükbe juthat mondanivaló. Az ilyen széles témakörből merített pletykát pedig meg lehet osztani az árokparton, az utca sarkán, a ház előtt üldögélve, a kocsmában, a falusi kisboltban is. Mind a témakör, mind pedig a helyszín olyan sokrétű, ami nem áll fenn egy mesterségesen létrehozott, homogén környezetű cégen belül. Ez a zárt közösség olyan munkavállalókat foglal magába, akiknek a cég nyeresége az érdeke. Nagyjából egyező kvalitással rendelkeznek, az érdeklődés is hasonló.

Természetesen nem minden munkahelyen folytatott beszélgetés pletyka, ugyanis annak megkülönböztető jegyei vannak. A pletykáló emberek egymáshoz közelebb hajolnak, mint amikor csak normál beszélgetést folytatnak, hiszen az a cél, hogy az információ köztük maradjon, ne hallja más. Diszkréten akar más tudomására hozni hallottakat, látottakat, mégis az ilyen testtartással elárulja magát.

A pletyka fő jellemzője, hogy nagyon gyorsan terjed és eközben a tartalma teljesen átértékelődhet. Nem is mindig rossz, ugyanis ha kiderül egy kollégáról, hogy valamilyen képességnek igencsak híján van, akkor a vezető tudja, hogy abban, amiben nem olyan jó, nem végeztet munkát vele, így a cég érdekeit is megvédik.

Egy információnak akkor lesz hírértéke az adott közösségben, ha az mindenki számára fontos. A megszerzett hír pletyka formájában való továbbításában mindig szerepe van a csoportérdeknek. A jó vezetőnek fel kell ismernie a pletykát, és kezelnie is szükséges. Ha a hivatalos, mindenkit érintő információk nem megfelelően áramolnak szét a dolgozók között, akkor jelenik meg a pletyka igazán és válik intenzívvé. A félreértésekből, és a hiedelmekből is kialakulhatnak olyan nem hiteles információk, amelyeket egyre tovább színezve hamis ismeretre tehetnek szert.

Az igazán nagy cégeknél már erre is odafigyelnek és kríziskommunikációs gyakorlatokat is végeznek azért, hogy ne a pletyka uralja az embereket, hanem fordítva. A pletyka folyamában mindig van egy szócső, aki hozza és viszi az információkat. A pletyka hátterében mindig olyan feszültség, konfliktus áll, amely megoldásra vár.

(Kép forrása: zenvigroup.blogspot.hu)