Három életképesnek tűnő tanácsot is megosztott Nagy-Britannia egyik leghíresebb vállalkozója, James Caan az egyik közösségi portálon, amivel szerinte bárkinek lehet esélye a vállalati ranglétrán való előrejutásra.

1. Legyél probléma-megoldó!

Az előléptetésükön fáradozóknak érdemes alaposan elemezniük nemcsak a szűkebb munkahelyüket, hanem a cég egészét is. Ha ezek eredményeként az jön ki, hogy egyes részlegeknél, vagy akár vállalati szinten nem dolgoznak hatékonyan, esetleg más természetű problémák vannak, akkor a következő lépés, hogy az „elemző” feltegye magának a kérdést: meg tudom-e azokat oldani? A vezetők ugyanis általában szeretik a kezdeményező beosztottakat – legalábbis a sikeres vállalati kultúrákban –, azokat, akik képesek megfogalmazni és érvekkel meg is védeni változtatási javaslataikat. Ha ezek megvalósítása eredménnyel jár – de sok esetben az is elég, ha csak sikerrel kecsegtet – a javaslattevő máris számíthat az előléptetésére.

2. Bizonyítsd az elkötelezettségedet!

A jó főnökök általában szeretik az ambiciózus embereket, hiszen a munkájukkal az általuk irányított terület jobban teljesíthet, ami a vezetőt is magasabbra értékeli, ez pedig az ő magasabb javadalmazásában is kifejeződhet. Az ambiciózus beosztottakat az jellemzi, hogy mindig vannak céljaik, igényeik. „Vezérigazgatóként csak olyasvalakit tennék magasabb pozícióba, akiről előtte megbizonyosodok, hogy kész a kíméletlen üzleti konkurenciaharcban helytállni” – osztja meg vezetői filozófiáját Caan. Mindenkinek tisztában kell lennie ugyanis azzal, abból, hogy évekig ugyanannál a cégnél dolgozik, még nem következik automatikusan a magasabb pozícióba való kerülése és ezzel párhuzamosan a fizetése emelése. Ezekhez az is elengedhetetlen, hogy a teljesítménye és a vállalattal szembeni elkötelezettsége olyan szintet érjen el, ami érdemessé teszi a vállalati ranglétrán való feljebb lépésre.

3. Merj váltani!

Nem egyszer az a legjobb módja az előrejutásnak, ha valaki munkahelyet vált, még ha az álláskeresés, a felmondás, az új közösségbe való beilleszkedés általában nem könnyű, s e procedúrába különösen annak nehéz belevágnia, akinek biztos állása van. Ám, aki nem elégszik meg azzal, hogy hosszú ideje megbecsült tagja a cégének, munkahelyét nem fenyegeti veszély, de nem is várható az előléptetése, évek óta ugyanazt a munkakört tölti be, tevékenységét már rutinszerűen végzi el, ami számára már nem jelent kihívást, akkor nincs mese, el kell kezdenie új állás után nézni.

(Fotó: www.benzinga.com)