Jump to content

Miért kevés a női politikus nálunk?

2014. 10. 05. 12:49

Hogy lehet, hogy ennyi magasan képzett, erős és aktív nő van ma Magyarországon, a kormányban – Európában egyedülálló módon – még sincs női miniszter, a női képviselők aránya pedig a parlamentben tíz százalék alatti?

Több diplomata, szakember és politikus is felhívta a figyelmet A nők részvétele a politikában című budapesti rendezvényen arra, hogy Magyarországon helyi szinten mintegy 20 százalékos a női képviselet aránya, szemben az 57 európai, észak-amerikai és közép-ázsiai országot tömörítő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 26,5 százalékos átlagával. Ráadásul a magyarországi ráta a felsőbb szinteken fokozatosan csökken.

Ahhoz, hogy elháruljanak az akadályok a nők politikai erőtérbe kerülése elől, először is maguknak a hölgyeknek kellene női jelöltekre szavazniuk – vetette fel Tove Skarstein, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. De nem csupán a nőknek kellene így tenniük, hanem a férfiaknak is: mindkét nem képviselőinek együtt kellene dolgozniuk azon, hogy kiigazítsák a társadalomban jelen lévő egyensúlytalanságokat – tette hozzá André Goodfriend, az Egyesült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.

Peter Mossop, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának demokratikus kormányzásért felelős tisztségviselője szerint az esélyegyenlőség kérdésében a legnagyobb felelősséggel a politikai pártok bírnak. Ám a rendszerváltás óta eltelt huszonöt évben a női képviselet kérdésében Magyarországon gyakorlatilag nem történt előrelépés – állapította meg Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke. Sáfrány Réka közpolitikai szakértő arra mutatott rá, hogy idehaza mindeddig nem volt politikai elkötelezettség az esélyegyenlőség kérdésében.

A 2014-es parlamenti voksolás utáni és az október 12-én esedékes önkormányzati választások előtti hazai körkép bemutatására hivatott rendezvény női politikusokat felvonultató paneljében a résztvevők többsége úgy vélte, a női képviselet erősítése a tudatos szelekció, a mentorálás, az önmenedzselés és az összefogás által valósulhat meg a jövőben.

A szemináriumon megjelent női politikusok között akadt, aki úgy vélte, az előrelépéshez mindenekelőtt arra lenne szükség, ha az egyes politikai szereplők elkezdenének „normálisan viselkedni a politikai dzsungelharcban”. Mások összefogást sürgettek a témában érdekelt civil szereplők, a politikusok és az újságírók között, illetve azt, hogy ne csupán a politikai képviselet terén teremtsék meg a nők 50 százalékos képviseletét, hanem az állami társaságok vezetésében is.

(Fotó:www.psmag.com)