Az élsportban jelenlevők legfőbb vágya, hogy olimpián részt vehessenek, és még inkább, hogy érmet nyerhessenek. Az újkori olimpiák során azonban olyan hazai legek születtek, amelyeket próbálunk most összeszedni a teljesség igénye nélkül.

Kivel is kezdhetnénk a sort, mint a legelső magyar olimpikon, aki bajnokká vált. Hajós Alfréd az első újkori olimpia 100 méteres gyorsúszás aranyérmese lett Athénban. Nem sokkal később pedig az 1200 méteres gyorsúszás győzteseként is ünnepelték. Ez talán még ismert tény is Hajós Alfrédról, és sokan azt is tudják, hogy az első futballcsapatunk tagja is volt. Azt azonban kevesen ismerik, hogy civil életében építészmérnökként dolgozott és az 1924-es művészeti olimpián díjat is nyert (Lauber Dezsővel együtt) stadiontervével. Nem is volt több olyan olimpikonunk, aki a sport és a művészeti számokban is indult és győzött volna.

Aki a legtöbb olimpián részt vett, mindezt ráadásul eredményesen tette, az nem más, mint Gerevich Aladár. 1936 és 1960 között minden nyári olimpián jelen volt és győzött is kardvívásban. Csapatban és egyéniben is érmeket, főleg aranyérmekkel örvendeztette meg az országot. Gerevich Aladár volt a legidősebb olimpikonunk, aki eredményesen szerepelt. 1960-ban, ötven évesen nyert a kardvívócsapattal. Alapjában véve is az olimpiai bajnokaink legtöbbje vívásban nyert aranyérmet. Az első női olimpiai bajnok ugyancsak tőrvívó volt. Elek Ilona 1936-ban és 1948-ban is aranyérmet szerzett.

A legeredményesebb magyar női olimpikon Keleti Ágnes, aki 1952-ben és 1956-ban ötször állhatott az olimpiai dobogó legfelső fokára. Egy másik hölgy az úszásban volt leg-leg, ő nem más, mint Egerszegi Krisztina, aki szintén öt aranyérmet nyert. Amikor 1988-ban Szöulba utazott a magyar úszócsapat, akkor Egér volt a legfiatalabb versenyző 14 évesen.

Magyarország szempontjából az 1952-es olimpia volt a legeredményesebb, ugyanis Helsinkiben 16 aranyérmet, 10 ezüst és 16 bronzérmet hozott haza a magyar csapat.