Az ősz és a hideg megérkezése még inkább arra készteti a hölgyeket, hogy harisnyába bújjanak, főleg, ha szoknyában akarják lábaikat megmutatni.

Az időszámítás kezdetekor már használtak harisnyához hasonlatos, annak elődjének számító úgynevezett hose-t, amely bokáig érő, cicanadrág jellegű, testhez simuló kötött ruházat volt. A hose ónémetül lábtakarót jelent. Főleg férfi ruházatnak számított, mert a bokán viselt szőrmével semmilyen nőiességet nem hirdetett. A középkori Európában később már a hose-t hozzácsatolták az övhöz és az 1500-as évek táján kialakították a harisnyanadrágot. Az ekkortájt használt harisnyanadrágot az ülepénél összevarrták, csak nadrághasítékot hagytak rajta. Rugalmas gyapjúból készült a középkori férfi viseletű harisnyanadrág. Valószínűleg a harisnyából alakult ki a térdzokni őse is.

Nagy újítást, mondhatni forradalmat eredményezett a harisnyakötő-keret használatba állítása, amely jóval hatékonyabb munkát produkált. Az iparosodással a textilipar munkája is változott, pamutkötőgépeket állítottak szolgálatba, amelyek akár negyven harisnyát is képesek voltak egyszerre előállítani. Az elitebb közegben megjelentek a selyemharisnyák, amelyeket olykor harisnyakötővel viseltek. Ezek a harisnyanadrágok is gyapjú alapanyagúak voltak. A harisnya kezdett női ruházattá válni.

Ahogy rövidült a szoknyák hossza, annál jelentősebb volt a harisnyák minősége. A XX. században egyre finomabb anyagú, csinosabb, áttetszőbb harisnyákat kezdtek el kialakítani. Ha a szem felszaladt, nem estek kétségbe a hölgyek, ugyanis megstoppolták. Ha nem ők, akkor viszont a műstopposoknak csináltak munkát és pénzt. A kor nyári harisnyája pamutból készült és fehér színű volt, míg téli változata fekete és gyapjú anyagú. Az 1920-as években már a harisnyákra erősítették a tartót, amely térd fölött rögzítette a harisnyát. A rövidebb szoknya alatt már díszesebb harisnyák és harisnyakötők illették a női lábakat.

Az első színes, selyemből készült harisnyák testszínűek voltak. A sztárok előszeretettel villantották meg harisnyás lábaikat. A nylonharisnyák 1940-ben kerültek először piacra az Egyesült Amerikai Államokban. Az új harisnyák combig értek, majd amikor létrehozták a spandex anyagot, megszületett a nylon harisnyanadrág is, amihez már értelmetlen volt a tartó használata. Napjainkban a harisnyák minta- és színválasztéka határtalan.

(Kép forrása: womenshealthmag.com)