A gyerekek ennek az útnak a legelején járva nem biztos, hogy mindig a legjobban reagálnak a helyzetekre. Elnézzük nekik, hiszen gyerekek, még most tanulnak mindent. És nemcsak az oktatási intézmény az, ahol a tanításokat megkapják, hiszen a család, az otthon ennek az elsődleges közege.

Gyermekként sokkal türelmetlenebbül vártunk olyan eseményeket, amelyeket kedveltünk. A karácsony, a születésnap várva várt esemény volt, de ahogy közelítettünk időben az alkalomhoz, mintha ólomlábakon cammogott volna az idő. Azért, mert a gyerekek türelmetlenek.  A türelmetlen gyerkőc pedig akár túl is tudja feszíteni a húrt hisztivel, tombolással. Ne csodálkozzunk, ha a saját gyermekünk is hasonlóan fog reagálni egyes helyzetekben. A hiszti bármennyire is kínos és utált viselkedése a gyermeknek, az mégis az éréshez tartozó folyamat, hiszen azáltal tapasztalja meg a különböző érzelmeket, és tudja azokat beazonosítani. Ez egy korszak a gyerekek életében, mégis segíteni kell őket abban, hogy a hiszti ne maradjon meg az életükben, hanem a későbbiekben jól tudják kezelni az érzéseket. Az önuralmat ugyanis lehet fejleszteni, és felnőtt korban nagyon sok előny származik abból, hogy helyén tudják majd kezelni az érzelmeket.

A gyerekek számára az elsődleges mintát a szülők szolgáltatják, ezért már az sem mindegy, hogy a kisgyermek hisztijére a szülő hogyan reagál. Ha a szülő idegesen lesz gyermeke dühkitörésétől, hát azért sem vethetünk rá követ, azonban, ha mindig dühösen nyilvánul meg gyermeke felé, akkor ne várja azt, hogy az utód higgadtan és türelemmel kezelje azt. Mit vár az a szülő a gyerektől, ha saját maga mindig és mindenre ideges? Ezzel a mintával áll gyermeke elé. Az önuralom fejlesztése ebben az esetben nemcsak a gyerekre vonatkozik, hanem a szülőre is.

A személyiségjellemzők határozzák meg azt, hogy melyik gyerkőc tud hidegvérrel várni, és melyik reagál dühösen. Felnőttként már tudjuk, hogy milyen nehéz helyzetek elé állíthat az élet. Bármennyire is szeretnénk csemetéinket minden rossztól megóvni, az nem lehetséges. Ha igyekszünk is megkímélni őket a nehézségtől, attól csak rosszabb lehet a későbbiekben. Nemcsak a jót szükséges megtapasztalni, hanem találkoznia kell a kudarccal, a haraggal, hogy később is be tudja azt azonosítani, és helyén tudja kezelni a történéseket.

A hiszti, a dühkitörés minden gyermek életében jelentkező, ami nem is gond egészen addig, ha azt a tanulás és tapasztalás során egyre inkább fel tudja dolgozni, csitítani tudja magában az érzelmeket.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!