Jump to content

Gyermek és állat a családban

2016. 03. 21. 17:00

Kivétel nélkül, minden gyermek eljut abba a korba, amikor házi állatot követel szüleitől. A gondolat egyre élesebben megnyilvánul és mindennapossá válik a küzdelem egy saját kedvencért.

Még azok a családok is járhatnak így, akik kertes házban élnek és a kertben tartanak is állatokat. Csakhogy a ház körül élő kutya és macska sem mindig elégíti ki a gyermek vágyait. Egy kint tartott kutyus nem fekszik a gyermek mellé tévénézéskor, nem ül a lába mellé, amikor tanul. Hiába van kint állat, azt nem viheti be, így még akkor is olthatatlan vágya támad egy lakásban tartható állatkára, ami csak az övé, amely saját szobájában lehet. Nem kérdés, hogy ott, ahol nincs kert, nincs semmilyen állat, még erősebben jelentkeznek. Azt tudjuk, hogy egy háziállat nagy felelősség, több évre, akár évtizedekre vállalt élet. Arról is tudomásunk van, hogy a gyermekek fejlődését segíti az állatok közelsége, de minden szülőben mocorog az a félelem, hogy felelősség rá fog hárulni. Az ugyanis úgy működik, hogy a kezdeti lelkesedés után, a házi kedvenc megvételét követően, az érdeklődés lankadni kezd. Ha pedig a gyermek nem gondozza az állatkát, legyen szó bármilyen fajról, akkor nem marad más, minthogy a szülő etesse, takarítsa helyét. Természetesen minden gyermek fűt, fát és virágot megígér, hogy igenis felelős gazdiként minden, az állat körüli teendőt saját maga fog ellátni. Minden logikusan gondolkodó, és tisztán látó szülő tudja, hogy szinte biztosan át fog az ő vállára szállni a munka nagyja.

Habár már igen kicsi korban elkezdhetik a szülők fülét rágni a gyerekek, egyesek azt is bizonyosan tudják, hogy milyen állatot szeretnének, ám azt érdemes kihúzni legalább óvodás kor végéig. Feltéve, hogy a gyermeknek akarunk kedvezni, és nem magunknak. Egy nagycsoportos ovis, vagy egy alsó tagozatos gyermek már sokkal reálisabban látja annak felelősségét, hogy egy állat tartása mivel jár. Ha mégis korábban akarunk állatot vásárolni gyermekünknek, akkor is olyat szükséges választani, amely illik a gyermekhez és nem túl nagy törődést igényel. Kezdetben ideálisak lehetnek a rágcsálók, vagyis tengerimalac, hörcsögfélék, patkány, egér. Számításba jöhet a papagáj és a halak is.

Mielőtt belevágnátok az állattartásba, járjatok utána, hogy mit szükséges az adott élőlény tartásához, mit lenne szükséges beszerezni. Nézegessetek interneten, olyan állatfajt válasszatok ki, amelyik a gyermek szeretne, valamint megfelelő életteret tudtok az állatnak biztosítani. Az is lehet, hogy vásárolni sem szükséges, ha állatbarát szülők találnak egy kóborló, éhező állatot és befogadják, a gyermekek legnagyobb örömére.

Az állatok közelsége mindenképp jó hatással vannak a gyermekek érzelmi és lelki fejlődésére, valamint a felelős állattartás alapjait is játszva elsajátítják.

(Forrás: danielle-prevent-animal-cruelty.blogspot.hu/kép)