Azt a képességet, amely segítségével mások és saját érzelmeinket felfogjuk, felismerjük, beazonosítjuk, értelmezzük, és arra reagálunk, érzelmi intelligenciának, vagyis röviden EQ-nak nevezzük. Az, hogy milyen fokú az érzelmi intelligenciánk, nagyban kihat tanulmányinkra, magatartásunkra, az életben mutatott eredményességeinkre is, de még a stresszt is máshogy kezeljük érzelmi intelligenciánk alapján.

Az emocionális (érzelmi) intelligencia az 1990-es években került az érdeklődés középpontjába. Azelőtt csak az IQ-ra koncentráltak. Azóta felismerték, hogy az EQ mérésével következtetni lehet arra, hogy valaki mennyire lesz sikeres életében.

Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan az önismerettől. Ez az, ami az EQ alapját képezi, hiszen szükségünk van arra, hogy saját vágyainkat, érzelmeiket felismerjük, ismerjük. Ahhoz, hogy ezeket megfelelő mederben tudjuk tartani, szükség van az önszabályozásra, irányításra. Amikor stresszhelyzet adódik, megoldandó probléma állja utunkat, akkor segítenünk kell saját magunkat abban, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki az adott helyzetből. Amikor reménytelennek tűnő helyzetben találjuk magunkat, akkor is meg kell találni azt a kiskaput, amely reményt ad arra, hogy mihamarabb kilábaljunk. Az EQ-hoz hozzátartozik az empátia, vagyis annak képessége, hogy mások érzelmeibe bele tudjuk magunkat élni. A körülöttünk lévő emberekkel való kapcsolattartás nagyon fontos eleme ez.

Ahogyan az intelligenciahányadost is tesztekkel mérik, úgy az érzelmi intelligenciát is, habár ennek mérésére nincs általánosan használt egységes teszt, így többféle tesztet is találhatunk, ha a témába beleássuk magunkat. Ennek oka az, hogy az EQ kutatása nem tekint olyan nagy múltra, mint az IQ-é. Bármilyen EQ-tesztet is töltünk ki, annak eredménye azt adja, amely a népesség átlagához viszonyított kategóriába sorol érzelmi intelligenciánk alapján.

A sikeresség, a boldogulás egyik alapfeltétele az EQ megléte és annak fejlesztése. Ezt leginkább gyermekkorban szükséges megalapozni, de mindkét intelligenciát érdemes fejleszteni, hiszen hatással vannak egymásra. A sikeres élet feltétele nemcsak a magas intelligencia, mert az mit sem ér, ha nincs valaki megfelelő érzelmi intelligenciával felvértezve.