A céltalanság, a kilátástalanság hatással van az egyén közérzetére, önértékelésére, és egyértelmű, hogy nem pozitívan. Egy olyan állapot, amikor csak létezünk, elégedetlenségünk határtalan, ám célunk egy szál sem. Igencsak kellemetlenül és kényelmetlenül érezzük magunkat ilyenkor, hiszen elbizonytalanodunk.

Az egyik lehetséges megoldás az, hogy nem hadakozunk a helyzet ellen, elfogadjuk azt, ami van, vagyis nem tiltakozunk, az elégedetlenséget feloldjuk. Ebből az állapotból kilábalni csak úgy lehetséges, ha a tudatosságot folyamatosan képesek vagyunk fenntartani. Haladunk a sorsunk által kijelölt úton, és döntéseket hozunk, amikor szükséges.

A másik lehetőség, hogy megfogalmazod saját magadnak, hol tartasz jelenleg az életedben, és mit szeretnél elérni. Mi az, ami biztosan boldogabbá tenné az életed? Mi az, amire nagyon vágysz? Azt határozottan tudod, hogy mit nem szeretnél. Ha most válaszolnod arra a kérdésre, hogy mit nem szeretnél az éltedben, akkor számos dolgot tudnál felsorolni. Valószínűleg közte lenne az, hogy nem szeretnél beteg lenni, betegséget a családban, rossz légkörű és nehéz munkát, rossz munkatársakat, szomszédokat. Ha ez ennyire könnyedén megy, akkor valószínűleg az is működni fog, hogy megfogalmazd, mit szeretnél.

A célok nélküli élet tengődés. Az ilyen ember sodródik az árral, nem látja értelmét annak, hogy miért dolgozik, miért küzd naponta. Az ilyen ember nem kezd bele új dolgokba. Napi feladatait elvégzi, munkahelyén dolgozik, de ki nem bújik csigaházából, a biztonságból. A biztos rosszból egyáltalán nem lép ki a bizonytalanba.

Első lépésként tehát fontos meghatározni az elérendő és elérhető célokat. Ne hallgass másokra, legyél önálló és gondolkozz is önállóan. A cél eléréséhez számos állomáson vezet az út. Az egyes állomások elérése sem egyenes, olykor akadályokkal, nehézségekkel teli. A kudarc hozzátartozik a célok eléréséhez, de akkor sem szabad megtorpanni. Elemezd és tanulj a hibáidból.