A fiatal munkavállalók, az 1980-1995 között születettekből álló Y generáció tagjainak ismérve, hogy a digitális technológia a természetes közegük, így az internet, a tablet és az okostelefon a magától értetődő életterük. E korosztályra jellemző a fordított szocializáció, vagyis míg korábban a tudás, információ egyértelmű forrása az idősebb korosztály volt, ezzel szemben ma a gyerek tanítja a szülőt.
Ami a munkahelyi kihívásokat illeti, az „ipszilonosok” kötöttségektől való megszabadulás iránti vágya miatt előtérbe kerül a távmunka, az interim menedzsment és a részmunkaidő – hangzott el a Nemzetközi Coaching Hét keretében május végén megrendezett „Életutak-Generációk-Ünnepek” című konferencián.
Az 1996 után született Z generáció tagjai most lépnek be a munkaerőpiacra vagy a felsőoktatásba. Ők még kevésbé kedvelik a formalitásokat. Beleszülettek a digitális világba, és ez az ingergazdag környezet megosztott figyelmet, innovatív, kreatív gondolkodást hívott életre bennük. A korcsoporttal kapcsolatos egyik legnagyobb kihívás az érzelmi és társas intelligencia fejlesztése, hiszen a Z generáció gyenge szociális hagyományrendszerben nő fel. A Web2-es eszközök sokszor torzított, legyengült szociális készségeket eredményeznek, melyekben ráadásul kifejezetten erős visszaélési lehetőségek veszélyei is fennállnak.
Mindkét fiatal korcsoport szempontjából kiemelkedő szerepe van a személyre szabott mentorációs programoknak.
(Fotó: www.lesmarquesalaloupe.com)