A növekvő elővigyázatosság, a figyelmeztetések és a bőséges vállalati tréning ellenére még előfordul, hogy a hr-es nyíltan nekiszegezi a kérdést az állásinterjún a pályázónak, hogy mi a vallása? Noha annak aligha lehet köze a jelentkező teljesítőképességéhez, készségeihez. Az egy dolog, hogy az ilyen felvetések a kérdező tapasztalatlanságáról, esetleg alkalmatlanságáról árulkodnak, hiszen például a vállalati tréningek kifejezetten felhívják a figyelmet az effajta kutakodás kerülésére.

Komoly dilemma válaszolni e kérdésre, hiszen az élből való elutasítás vagy a kitérés ronthatja a jelentkező esélyeit. Mi tehát akkor a megoldás, mi lehet a hatásos reakció a vallásosságot firtató kérdésre? Íme, néhány lehetséges válasz:

1. Arra kíváncsi, hogy milyen vallási ünnepeket tartok, amelyek esetleg akadályozhatnak a munkám elvégzésében?

2. Van egyéb különleges kívánság, amire tekintettel kell lennem e pozíció betöltésekor?

3. A vallásos hitemet soha nem keverem bele a munkámba. Az igazat megvallva, nem tudok felidézni olyan esetet, amikor ez kihatott a teljesítményemre. Őszintén szólva nem is tudom, mi is lehetne más a vallás hatására.

4. Mindig is arra összpontosítottam, hogy minél keményebben dolgozzam és a lehető legjobb teljesítményt érjem el, e célból a magánügyeimet soha nem hozom be a munkahelyemre.

5. Erre az állással kapcsolatban tekintettel kell lennem? Már csak azért kérdem, mert nálam mindig is az az elsődleges, hogy a legjobban végezzem el a feladataimat.

6. Érdekes kérdés. Van valami különleges oka, hogy feltette ezt?

7. Állásinterjún még soha nem kérdeztek tőlem ilyet. A vallás és a spiritualitás túl összetett dolgok a számomra ahhoz, hogy azok kifejtésével fárasszam. Inkább egy kicsivel többet foglalkoznék azzal, hogy minél többet megtudjak az állás különböző vonatkozásairól. Kérem, kifejtené ezeket részletesebben?

(Fotó: eatcreatedesign.com)