Jump to content

Hegynek fel vagy le? Nem mindegy!

2015. 09. 26. 10:00

Az égtájak arra szolgálnak, hogy a Földön és (máshol is) a természetben tájékozódni tudjunk. Így tehát létezik észak, dél, kelet és nyugat. Már gyermekkorunkban belénk rögzítik a kis mondókával: előttem van észak, hátam mögött dél, jobbra a nap nyugszik, balra pedig kél.

Előttem észak és mögöttem dél? Már hogyan is lehetne fent észak és lent dél? Gondoljunk csak bele abba, hogy tanulmányaink során, a térképhasználat által az észak valóban a térkép tetején van, balra kelet, jobbra nyugat és lent pedig dél. Ez pedig szorosan összefonódott mindennapi életünkkel. A valós életben is felfelé haladni a lépcsőn sokkal fárasztóbb, megterhelőbb, mint lefelé menni, amikor még enyhe, a lépcsőkön való ugrálást is be tudunk iktatni. Éppen ezért az emberek az északi, azaz a felfelé irányuló utat nem szívesen választják. Ebből a gondolatból indult ki két amerikai kutató is, akik 78 diákot vontak be kísérletükbe. Azt mondták a fiataloknak, hogy egy bizonyos (nem is létező) madárfaj minden ében a sarkvidékről elindul azért, hogy elérjenek az egyenlítőnél található szigetre, ahol költeni szoktak. Becsüljék meg, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az utat megtegyék a madarak. Ám a diákok felének az alaptörténeten annyit változtattak, hogy ez a bizonyos madárfaj a déli sarkon él. Tehát ahhoz, hogy a madarak az egyenlítő közelében lévő szigetre eljussanak „felfelé” kell repülniük. Megdöbbentő eredményül szolgált, hogy azok a fiatalok, akik úgy tudták, hogy madaraik lentről felfelé utaznak, 41 napot jósoltak utazási időként. A másik csoport, akik úgy tudták, hogy fentről repülnek a költöző madarak lefelé, majdcsak felényire saccolták az utazási időt.

Egy másik kísérletben is a lent-fent és az észak-dél fogalmát vizsgálták, ekkor 171 diákot vontak be. A tét egy fagyi kupon volt, amelyet beválthatnak, akkor, ha elmennek odáig. Ám kétféle útvonalon lehetett a helyet megközelíteni. Az egyik szerint egy bizonyos utcától északra volt található a fagyizó, a másik szerint délen. Kisilabizálható, hogy azok, akik úgy tudták, hogy déli irányban van a hely, sokkal inkább kedvüket lelték abban, hogy valamennyi séta árán ingyen fagyihoz jussanak. Azok, akinek „felfelé” kellett volna menniük, azaz északnak, némi kis fagyiért, hamarabb feladták a hideg édességért való küzdelmet.

Az emberek elméjében az él, hogy az észak fent van, vagyis észak irányába felfelé kell menni, és az megterhelő. Olyan tulajdonsággal illetjük azt, ami valaminek csak a jelképe, mintha az a fizikai világban is valós lenne.

(Kép forrása: supplementcentrecanada.com)