Postai küldeményekre, azok bérmentesítésére használjuk a bélyegeket. A csomagra, a levélre felragasztva küldjük a címzett részére. A színes nyomtatású mini műalkotásokat, nedvesség a másik oldalával ragasztjuk rá arra, amit továbbítani szeretnénk. Az elsődleges szerepe tehát a postai küldemények bérmentesítése, de közöl az adott állam kulturális, ideológiai nézetéről, a történelméről, életéről is. Szakmai, valamint esztétikai értéket is képvisel egy bélyeg, hiszen művészi alkotások. Nem is adhat bélyeget forgalomba bárki, csakis a Magyar Posta, a Pénzügyminisztérium, esetleg a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége vagy a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság.

A bélyeg Angliában jelent meg először. Rowland Hill javaslatát elfogadva a posta 1840. május 6-án bocsátotta ki az első bélyeget. A találmánynak köszönhetően sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé vált a postai ügyintézés, emellett pedig olcsóbb szolgáltatás lett egy levél feladása. A korábban drága levélküldés sokkal praktikusabb lett, így egyre többen vették igénybe. Hogy még inkább megsokszorozzál a postai használatot, még csökkentettek az árakon, így a bélyegek bevezetése sikeres volt. Ami jól működött Angliában, azt már az 1840-50-es évek között gyorsan érvényesítették más országok is, így bélyeget alkalmaztak Brazíliában, az USA-ban, Svájcban, Franciaországba, Belgiumban is. Az egyre növekvő világszintű postai forgalom irányítása érdekében jött létre 1874-ben az Egyetemes Postaegyesület, amely a mai napig folytatja munkáját.

Hazánkban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörése előtt tervezték az első postai bélyeg kiadását, amelyre be is adta tervezetét Than Mór. Ám a szabadságharc megbukása ezt nem tette lehetővé, sőt a hazai posta is az Osztrák Császárság részévé lett. Magyarországon 1850-ben már használtak bélyeget a postai küldemények bérmentesítésére, de az osztrák bélyegeket ragasztottuk egészen 1867-ig. 1871-ben azonban forgalomba bocsátották az Állami Nyomda első bélyegét. Eleinte kőnyomtatást alkalmaztak, aztán váltva használták a réznyomtatású technikával, végül felváltott ez utóbbi. A technológia fejlődésével azonban megjelent a mélynyomtatási technológia, majd a reprodukciós és az ofszet-nyomtatás.