„Valakinek végletesen merésznek is kell lennie: mert merészség, sőt vakmerőség nélkül nincs szépség.” Eugéne Delacroix szállóigévé vált mondata most nagyon helyátálló, ugyanis a legújabb trendek a vakmerőség és ostobaság határmezsgyéjén egyensúlyoznak, attól függően, kit mennyire szippantott be a szépség, fiatalosság, tökéletes megjelenés iránti vágy.

A szépség miből is fakad?

Mióta világ a világ a gyengébbik nem igyekszik legvonzóbb bájait kiemelni, és nem titkolt szándékkal a konkurenciát túllicitálni megjelenésével. Néhány évszázaddal ezelőtt nem volt szükség ehhez sem éti csiga pakolásra, sem cukros gyantázásra, ahogy vizeletre és tőkehal spermával dúsította kencékre sem. Persze, most a XXI. században vagyunk, és a 2000-res éveket írjuk, így a szexuális-és ipari forradalmat, na meg a globalizációt követve, mondhatni a kor szellemébe már beleférnek ezek a dolgok. Már, akinek. De az óriásplakátok és a töménytelen mennyiségű szépséget és örökifjúságot hirdető kozmetikumok közepette elmosódik a hatás a butaság és a valóban hasznos szépészeti kezelés között. No de nézzük, melyek a legelvetemültebbek!

Éti csigás szépségkezelés

A csigás arcpakolás a Kelet- Ázsiából, egész pontosan Japánból indult hódítóútjára, és legalább annyi szkeptikusa van, mint rajongója, sőt lehet egy kicsit több.

Az éti csigák bőrfiatalító hatását az általuk termelt nyálka adja, ami tele van fehérjével, antioxidánsokkal, ráadásul antibakteriális tulajdonsággal is rendelkezik. Legalábbis ezt mondják a hozzáértők.

A csiganyálkában található tápanyagok, egyébként tényleg fontosak a bőrnek, mert valóban felveszik a harcot az öregedéssel, de hogy ebben a formában hatásosak-e, azt döntse el mindenki maga.

A kezelés három csigával történik, de persze nem minden csigából válhat kozmetikai éti. Erre a célra csigafarmokon nevelt állatok szolgálnak, akik friss, bio zöldségeken nevelkednek. A hatékonyság maximalizálásának érdekében, még krémet is piacra dobtak.

Vizeletes arcápolás

A történelem során az emberi nedvekből kivont vagy épp teljes egészében falhasznált mivoltának nagy kultusza van. A Római Birodalomban bevett szokás volt, de Gandhi és követői sem ódzkodtak tőle. Kínában például a mai napig alkalmazzák, legalább három millió ember használja saját végtermékét kozmetikai szépülés gyanánt.

A vizelet állítólag remek bőrápoló, ugyanis gyulladáscsökkentő tulajdonságú. A szervezetbe került pisi nem kerül a véráramba, hanem a gyomorba megérkezve fejti ki jótékony hatását, így annyira talán nem kell tartani a fertőzésektől.

A kozmetikai termékekben egyébként sokkal szofisztikáltabb néven jelenik meg, az összetevők közt, urea néven.

Spermát a hajra és az arcra

Hát, nem egy közkedvelt pornóból idéztünk, hanem a nyers valóságból. 2002-ben egy norvég cég azzal tett világhírnévre szert, hogy tőkehal spermával dúsította krémeket kínáltak, amelyek így sokkal hatékonyabbak az öregedés ellen. A spermának tartósító hatása van, és serkenti az immunrendszer működését is. Ezt több amerikai kutatás kívánta alátámasztani, és azt is felhozták példának, hogy azok a nők, akik nem használtak óvszert a szeretkezés során, sokkal energikusabbak és derűsebbek voltak, elővigyázatos társaiknál.

De nem csak az emberi eredetű sperma lehet hasznos. Angliában egy fodrász például lóspermát kever a hajpakoláshoz, vagyis az maga a hajpakolás, amitől állítólag erős, és fényes hajjal távoznak a vendégek.

Halpedikűr

Ez már lényegesen visszafogottabb az előzőekhez képest, pedig valamikor ez is ördögtől való dolognak számított. A halpedikűr lényege, hogy egy adott halfaj az emberi hámsejtek elfogyasztásából nyeri napi betevőjét, azaz a bőrkeményedéseket rágja le a talpról lakmározás gyanánt.

A szépségipar azonnal rá is tette a kezét a halacskákra, amelyek így már a kozmetikumok teljes értékű tagjaként várjál lábápolásra a pácienst. A halak 12-14 centiméteresre is megnőhetnek, de nem ártalmasak, harapásuk nem fáj, inkább csiklandós érzést kelt.