Jump to content

Szeder: a vadon termő csodagyümölcs

2013. 08. 05. 06:00

A szeder története igazi tündérmese. Természetes kerítés gyanánt használható, egyszerű bokorként kezdte. Aztán kiderült róla, hogy kiválóan hat az emésztési problémák, a magas koleszterinszint, a köszvény és a légúti fertőzések ellen. Sőt, egyes kutatások alapján kivonata segíthet a rák megelőzésében!

Története

A szeder megnevezés voltaképpen több mint 40 növényfajtára vonatkozik. Eredetét nehéz meghatározni, mivel Európában, Amerikában és Ázsiában is őshonos – igazi kozmopolita gyümölcsről van tehát szó.

Tudományos berkekben először a London Pharmacopoeia című lexikon tett róla hivatalos említést, bor és desszert-alapanyagként jellemezve a szedret, de feltételezések szerint már az ókori Görögországban, Hippokratész korában is ismerték jótékony hatását. Sokáig vadon termőként tartották számon, tudatos termesztése a XIX. század környékén kezdődött el világszerte.

Miért jó?

Tele van A-, B1-, B6- és C-vitaminnal, emellett magnézium, kálium, kalcium, vas és foszfor is található benne. Nem oldódó rosttartalma révén segíti az emésztést, székletlazító hatású.

Egyik hatóanyagát, az ellagénsavat az Amerikai Rákkutató Társaság ígéretes természetes összetevőnek nevezte a halálos kór elleni harcban, mivel ez az anyag segíti az ösztrogéntermeléssel összefüggésben álló mellrákfajták legyőzését.

A szeder emellett a vérben lévő „rossz”, tehát alacsony sűrűségű LDL-koleszterin szintjét is csökkenti. A Floridai Egyetem 1987-es tanulmánya bizonyítja, hogy a gyümölcs kivonatával átlagosan 9%-os koleszterincsökkenést lehetett elérni – mindössze 4 hónap alatt!

Ha mindez még nem volna elég, a szeder a C-vitamin erejével segít a légúti fertőzések lefolyásának gyorsításában, valamint erős antioxidáns hatása révén a szív- és érrendszer egyik legfinomabb őre.

Vásárlása

Bogyós gyümölcsök vásárlása esetén érdemes a szokásosnál is nagyobb körültekintéssel válogatnod. Piacon, zöldségesnél és nagyáruházban egyaránt beszerezheted. A lényeg, hogy figyelj a szemek épségére! A nem túl puha, levet nem eresztő, egyenletesen sötét színű darabok a legegészségesebbek, és ezek tűrik a legjobban a tárolást. A szeder érzékeny a szállításra, így érdemes kosárban vagy dobozkában vinned zacskó helyett.

Tárolása

Hátránya, hogy nagyon gyorsan romlik. Ha teheted, a vásárlástól számított egy napon belül használd föl! Hűtőben a szedés idejétől és a szemeket ért korábbi hatásokról függően általában 2-4 napig bírja. Előnye, hogy fagyasztás esetén akár a tél közepén is előveheted, és élvezheted a lédús szemek aromáját.

Felhasználása

Jellegzetes, édesen savanykás ízvilágának köszönhetően sok mindenre használhatod a konyhában.

A szörp elkészítéséhez passzírozd a szemeket, tedd üvegedénybe, és erjedésig tartsd napsütötte helyen. Körülbelül 5 nap múlva vászonzacskóba helyezve csöpögtesd le a levét. Az eredeti recept szerint minden liter léhez egy kiló cukor kell, s a massza 10 percnyi főzés után tölthető üvegbe. Ha egészségesebb alternatívára vágysz, más édesítővel is próbálkozhatsz, például nyírfacukorral vagy steviával.

Isteni krémlevest, tortát és szószt is gyárthatsz belőle. Ezeknél nincs más dolgod, mint szederre cserélni a más gyümölcsre – például meggyre vagy eperre – vonatkozó sort a receptben. Aromája kiválóan illik a túróhoz, a kókuszhoz és a vaníliához is.

Bélpanaszok ellen hatékony teát kapsz, ha 5-7 grammnyi szárított szederlevelet egy bögre vízzel forrázol, majd lassan elkortyolod.

Érdekességek

  • A rendszeres szederfogyasztás csökkenti a húgysav szintjét a vérben, így megelőzi a köszvény kialakulását, valamint meglévő betegség esetén képes mérsékelni a tüneteket.
  • Egyes pogány kultúrákban mágikus tulajdonsággal ruházták föl ezt a gyümölcsöt: úgy gondolták, hogy bizonyos holdfázisban szedve véd az átkok ellen.
  • Az amerikai őslakosok nem a gyümölcs kedvéért ültettek szederbokrokat, hanem azért, hogy megvédjék birtokukat a betolakodóktól.
  • Erős színanyagának köszönhetően természetes lila festék állítható elő belőle.