Mint tudjuk, a legtöbb iskolában nem engedik el házi feladat és tanulás nélkül a gyerekeket a szünetre, esetleg csak az alternatív típusú iskolákban. Hogy ez jó-e a gyerekeknek, avagy sem, abban persze nincs egységes álláspont. A pedagógusok egy része azt vallja, hogy nekik könnyebb a dolguk akkor, ha a gyerek nem zökken ki teljesen a szünet ideje alatt, mert annál nehezebb a visszarázódás az újévben.

Ezzel szemben a gyermekpszichológusok azt állítják, hogy a gyerekeknek minél több pihenésre lenne szüksége, és bizony épphogy ront, mint segít, ha van házi feladat és tanulnivaló a szünetben. Csak ellenállást vált ki a gyermekben, ha még a szabad időszakokban is tanulnia kell, arról nem is beszélve, hogy vélhetően a koncentrációja sem lesz teljes az ünnepi körforgásban. A dolog fordítottan arányos: a megfelelő kikapcsolódási lehetőség, tanulásmentes időszak éppenhogy segít a későbbiekben. Elképzelhető, hogy kell egy kis idő, mire a gyermek egy hosszabb szünet után visszaáll a régi kerékvágásba, de akkor újult erővel, nagyobb lendülettel, sokkal kevésbé fáradtan tud tanulni és figyelni.

Mindezt bizonyítja, hogy a szünet előtt már a tanárok is érzékelik a gyerekeken a fáradtságot. Ilyenkorra érezhetően romlik a teljesítményük, hacsak nincsenek különösebbképpen motiválva (vagy rákényszerítve) annak ellenkezőjére a félévi bizonyítvány előtti időszakban. Igen, itt van a másik probléma, hogy ez az időszak éppen akkorra esik, amikor eldőlnek a féléves értékelés jegyei. A szünet előtt, valamint után írják meg azokat a csakis idézőjelesen "sorsdöntő" dolgozatokat, amik befolyásolják a félévi bizonyítványt.

A legjobb lenne, ha hallgatnánk a szakemberekre, és a gyermekek minél többet pihenhetnének tanulás nélkül a szünet ideje alatt. Esetleg a kötelező olvasmányok olvasása lehet olyan időtöltés, ami kapcsolódik az iskolához, hasznos lehet a tanuláshoz, mégis fejlesztő hatású.