Jump to content

Csak bátran!

2022. 06. 16. 19:00

Hányszor halljuk a környezetünkben, hogy valaki bátor döntést hozott. Bátorság kellett ahhoz, hogy valamit meglépjen, hogy elérje a célját. Te bátor vagy?

Az ambiciózus, céltudatos emberek bevállalósabbak. Vagyis bátrabbak is, mert mások az adott akadályt átugrását meg sem próbálják, ha igen, akkor pedig félve. A bátor fogalom mindenki számára kicsit mást jelent. Aki tériszonyos, az nemcsak rosszul van annak láttán is, ha valaki magasba mászik, de merésznek is tartja, mert ő erre nem lenne képes. Ahogyan a tűzoltók is egy olyan veszélyes hivatást választanak, amelyhez szükséges a bátorság, hiszen életek mentésére hivatottak. Ugyanúgy bátorság szükséges ahhoz is, hogy valaki felismerve a rosszul működő kapcsolatát abból ki tudjon lépni akkor is, ha a jövő így bizonytalanná válik számára. Bátorság kell egy műtét előtti időszakban is. Mindenkinek megvan az a területe, amelyben gyengébb, bizonytalanabb és elhagyni a biztonságos utat és egy újra lépni félelmetes lehet.

Egyszóval bátornak lenni többfélemódon lehet.

Csakhogy nem születünk bátornak. kimondottan gyámoltalanok, védtelenek és gyámoltalanok vagyunk, vagyis aki bátor, az eltanulja azt. Ezek szerint mindez tanulható. Mégis hogyan?

Mondjuk úgy, ha jön valami új, valami, ami kívül esik a komfortzónánkon, azzal nyitottá válunk. Azaz nem fordítunk annak azonnal hátat. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ha mindig elmenekülünk, attól még a problémák nem szűnnek meg, csak a látóterünkből tűnik el. Ha pedig nem menekülünk, de eltoljuk magunk elől, akkor is ott marad a gond. Érdemes figyelmet szentelni arra, hogy mi váltja ki belőlünk a félelmet. Ha tudjuk, hogy mitől félünk, talán a választ is megtaláljuk arra, hogyan küzdjük le.

Van, hogy a célunk eléréséhez vezető úttól félünk, mások inkább annak nem jó kimenetelétől. Habár senki sem szeret félni, mégis természetes viselkedés és reakció, ugyanis a túlélést jelentette régen is, és akár ma is. Azonban a csigaházba való bebújás sem visz előre.

Na, ha megvan, hogy mitől félünk, akkor apró lépésekkel haladjunk, hogy azt leküzdjük. Nem kell azonnal ledarálni. Szépen, óvatosan cserkésszük be a saját félelmünket, majd csapjunk le rá váratlanul. Keresni, sőt generálni is lehet az alkalmat, hogy megtegyük a lépéseket. Amint lesz egy kis sikerélményünk, dicsérjük meg magunkat és töltsön el büszkeséggel, hogy leküzdjük a saját mumusunkat és egyben a bátorság csíráját ültettük el magunkban. Ettől a ponttól talán már kicsit könnyebben működik minden. A titok annyi, hogy nem megállunk és visszafordulunk, hanem ugyanúgy keressük a helyzeteket, hogy bátorrá válhassunk.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: marmalade.co.hu | Képek: pixabay.com)