Jump to content

A magabiztosság, és ami mögötte lehet

2019. 08. 31. 19:00

Nem mindegy, hogy az okos hülyéskedik, vagy a hülye okoskodik. Talán ezt a bölcsességet már te is hallottad, és akár azt is tapasztalhattad, hogy a kettő között mekkora a különbség.

 

A szójáték mögötti valóságtartalom igencsak mást jelent. Elég idegesítő, amikor a nem túl okos emberek nem lévő tudásukkal kérkednek, márpedig ezt lehet tapasztalni a világban. A jelenséget már a pszichológia is vizsgálta. Miért van az, hogy a buta emberek olyan magabiztosak? Mire fel?

A sors nem egyformán vértez fel minket fizikai és szellemi adottságokkal. Az okos emberek legtöbbször nem kérkednek tudásukkal, csendesebbek, hallgatnak, de minden csoportban lehet egy nagyhangú, kérkedő, hihetetlen magabiztossággal rendelkező egyén. Sőt olyan személyek is vannak, akik mindenkinél jobban tudnak mindent, és ezt természetesen nem tartják magukban. Bármilyen témában felül akarják múlni embertársaikat.

Két pszichológus ezzel kapcsolatosan indított tanulmányt. David Dunning és Justin Kruger volt az, akik vizsgálatsorozatokból arra az eredményre jutottak, hogy nem túl nagy talentumokkal felvértezett személyek igencsak felülbecsülik teljesítményeiket. Ők azok, akik elhiszik magukról, hogy okosak, azonban logikában, nyelvi használatban, de még a humorban is nagyon alacsony szinten járnak.

A két szociálpszichológus miatt ezt a jelenséget Dunning-Kruger-féle effektusnak nevezték el, amely tehát azt jelenti, hogy annak ellenére hiszi magát valaki okosnak, valamiben kiválónak, hogy erre semmilyen oka sincs. Azaz sem reális önképpel, sem önkritikával nem rendelkezik. Minden ok nélkül elhiszi magáról, hogy tudásával, képességével felülmúlja embertársait, viselkedésével pedig ezt ki is fejezi. Éppen ezért hangoztatja okosságait, és akár nárcisztikus személyiséggé válhat.

A Dunning-Kruger-féle effektusban szenvedők valójában nem magabiztosak, bár ezt szeretnék a külvilággal tudatni. A kérkedés, a hangoskodás, az állandó okoskodás mögött valójában egy önbizalomhiányban szenvedő, állandó külső megerősítésre vágyó személy védekező mechanizmusa. Azért tesznek így, hogy a belső frusztrációt egyáltalán ne vegye észre senki.

Emlékezzünk csak a tehetségkutató műsorok válogatóira, amikor a magát nagyon jó énekesnek, jó hallásúnak tartott személyt a zsűri nagyon rövid idő alatt leállította, mert nem bírták elviselni a hangot, a fals éneket. Természetesen a magát jó énekesnek tartó személy hatalmas sértődöttséget tanúsított a hozzáértők nem hozzáértése miatt.

A magabiztosság nagyon jó és kellő a mai világban, de nem árt, ha kellő önismerettel és önkritikával rendelkezünk, mert élhetőbb világot teremtünk így magunk körül.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!

(Forrás: marmalade.co.hu | képek: pixabay.com)