Talán már te is hallottad, vagy találkoztál azzal a kifejezéssel, hogy mindfulness. Magyarul annyit tesz, hogy éberen figyelni, tudatosan jelen lenni saját életünkben. Ez az ébren töltött idő nagy részében tesszük valamilyen minőségben, hiszen jelen vagyunk saját életünkben, de a tudatosság nem feltétlenül igaz.
A mindfulness azt jelenti, hogy a jelenre koncentrálunk, méghozzá nagyon is tudatosan. Ebben segítenek minket érzékszerveink, mert látunk, hallunk, ízeket, szagokat érzékelünk és a bőrünkkel is tapasztaljuk a külső ingereket. Ám az agyunk nem mindig a jelenben dolgozik. A tudatunk elkóborolhat a múltba és a jövőbe is, ám a mindfulness során visszatereljük a jelenbe saját magunkat. Itt és most van. Ha erre tudatosan odafigyelünk, akkor éljük meg igazán a jelent, és ezt a mindennapjainkban is alkalmazhatjuk, de ugyanúgy a meditáció során is.
A midfulness folyamatot – figyelem, figyelem elterelődése, ennek észrevétele, figyelem visszaterelése – gyakorolni sokkal könnyebb akkor, amikor életünk sínen van, de még hatékonyabb akkor, ha valamit probléma adódik. Amikor józanul tudunk a jelenre koncentrálni, és tudomásul vesszük a történéseket, könnyebben megtaláljuk arra a magyarázatot is, valamint a megoldást is józanabbul tudjuk megközelíteni. Az, hogy tudatosan a jelenben vagyunk azt is jelenti, hogy éberen reagálunk mindenre, ami minket ér. Tiszában vagyunk azzal, hogy éppen mi történik, és bár sok mindenre nincs ráhatásunk, nem tudunk azon változtatni, talán arra rávilágíthat, hogyan kerüljük el vagy fogadjuk el a pillanatot. Ha tudatosan figyelünk magunkra és a környezetünkben, világban történő dolgokra, akkor érzelmekben is sokkal rugalmasabban tudunk majd reagálni és átgondoltabbá válhatnak cselekedeteink is.
Ez tehát a mindfulness, legalábbis a mi olvasatunkban, azonban ha tudományos definícióját keressük meg szótárakban és az interneten, akkor nem találunk egységes választ arra, hogy mi is a mindfulness. Ha pedig nincs egységesség arról, hogy mi is a fogalom, hogyan lehetne arra egységes módszer?
Tudósok vizsgálták a mindfulness jótékony hatásait, és azt találták, hogy a terápia nem mindig vezet olyan eredményhez, amivel kecsegtetnek. Ez alapján a midfulness nem más, mint egy hatékony relaxációs gyakorlat.
A tudományos világban ennek igazán nagy jelentősége van, ám ha csak laikusként azt vesszük alapul, hogy ez a módszer segíthet abban, hogy önmagunkra figyeljünk tudatosabban, a stresszt jobban tudjuk általa kezelni, akkor már nyertünk valamit.
A midfulness a keleti kultúrákhoz kapcsolódó módszer, amely valláshoz is kötődik, de a nyugati kultúrában ez vallástól függetlenül is működő. Annak is megvan a veszélye, hogy ha így veszünk át valamit egy másik kultúrából, akkor azt nem tudjuk megfelelően alkalmazni. A mindfulness-t gyakorló szerzetesek arra tették fel életüket, hogy ezeket gyakorolják, de a nyugati világban ez hátrányt is jelenthet, hiszen a mindfulness és a meditáció is összezavarhatja az agyi régiók működését. Az emlékek is kevésbé megbízhatóan tárolódhatnak. A mindfulnessnek tehát hátrányai is lehetnek.
További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!