A karma törvényei kiválóan szolgálták az emberiséget az elmúlt évezredekben, hiszen a lélek számára ez egy csodálatos útmutató. Megadja azokat az inspirációkat, célokat és vágyakat, amelyek meghatározzák a lélek létezését itt a Földön. Sajnos könnyű összekeverni az elmével és a gondolatokkal megérthető vágyakat és célokat azzal, ami a teljes isteni lényegünkben rejlik. Éppen ezért szokott konfliktus és szenvedés születni abból, amikor aggyal mi kitaláljuk, hogy mire is lenne szükségünk… de az „élet” teljesen mást hoz.

Leírva olyan egyszerű, hiszen pusztán annyi lenne a dolgunk, hogy megfigyeljük azt, hogy mi történik velünk és teljes mértékben befogadva megéljük a pillanat történéseit – mert minden esemény a múltbéli elhatározásaink következménye. Csakhogy – és itt válik végtelen történetté a karma – ha nem zárjuk le az adott pillanatban az érzelmi viszonyulásunkat az életeseménnyel kapcsolatban, akkor újra szülünk elménkben egy gondolatot vagy egy érzést: „jaj ilyet nem akarok többet”, „húú erre vágyom mindig”, és így tovább. S ha a pillanat megmarad bennünk, mert nem tudjuk feldolgozni, mert újra és újra vágyak keletkeznek, és így tulajdonképpen minden pillanattal „karmát” teremtünk. Azaz lenyomatok jönnek létre bennünk, amiket ismételten ki kell élni, és az okozatát meg kell tapasztalni. Cselekedni kell.

A keleti vallások erre megoldásnak a vágytalanságot, az ok-talanságot adják kulcsul a kezünkbe. Mégis, mintha ellentétbe ütközne az egész: idejövünk a földre tapasztalni azért, hogy ne tapasztaljunk. Ez a farkába harapó kígyó, és a történelem során roppant kevés embernek sikerült kilépnie a körforgásból. Mintha ez az egész roppant nehéz lenne, és hosszú életek lemondásaival és tapasztalásaival kéne érte fizetni.

A vágytalanság és az ok-talanság nem abból áll, hogy naphosszat ülünk egy hegyen meditálva… Hanem – és ezt bizton állíthatom – akár a leghétköznapibb életet élve gyerekekkel, munkahellyel, az „átlag” élet sűrűjében megtalálhatja az ember a vágytalanságot! Hiszen ez nem lehet kiváltságos kevesek jutalma – mindenki számára elérhető kell, hogy legyen…

Megélhető az, amikor nincs akarat, amikor az adott életeseményt feldolgozva tényleg nem teremtünk karmát. És az eljövendő tetteket nem a múltbéli okok határozzák meg: azaz nem a múlt fájdalmai vagy vágyai szülik a következő pillanatot. Persze ezt tökéletesen kivitelezni szerintem senki sem tudja itt a Földön. Még a legmegvilágosodottabbak is tesznek olyat, amit a sokan nem írnának bele a „megvilágosodás kézikönyvébe”. Ezt nehéz letesztelni, hiszen nem sokan élnek együtt egy megvilágosodottal. ☺ Éppen ezért nem is tudjuk, hogy milyen az.

Így lehet, hogy ez az egész megvilágosodásni teljesen másképpen néz ki, mint amit gondolunk róla… A cél: elfogadni a pillanatot, hiszen pont ezt teremtettük magunknak. A karma végtelen körforgásából nem fogsz tudni kilépni, ha ugyanazt folytatod, amit eddig csináltál, mert senki sem fog téged megmenteni. Válaszd azt, hogy eddig tartott az adott ok és okozat számodra – és tegyél teljesen mást, mint amit tennél. Tedd azt, ami nem következik abból, hogy ki vagy te, mert ezzel egy új ént hozol létre, aki kiszabadult a régi, berögzült láncolatból.

 

Kiss Balázs Kunó, író, spiruális tanító

www.csillagmag.hu

 

(Felső fotó: www.journalismforsoul.com)