A XIX. század közepétől már központi kérdéssé vált az érettségi vizsga bevezetése, ám ez egyáltalán nem zajlott le nyugodtan. Kisebb és nagyobb viták, tiltakozások voltak, módosításokat és szabályozásokat kívántak a magyar nevelés- oktatásügyben érintettek. Az érettségi vizsga szabályzatának kidolgozása hosszas folyamat volt.

A matúra, azaz az érettségi az 1848-as szabadságharc leverése után került bevezetésre Magyarországon. Habár már a XVII. században felvetette az Comenius, hogy tanulmányi eredmény alapján kellene eldönteni azt, ki alkalmas arra, hogy az akadémián tanuljon, mégiscsak 1851-ben tették kötelezővé az érettségit a gimnáziumokban. A reáliskolák részére még nem volt kötelező akkor, majd csak 1876-tól vált ezekben az intézményekben is feltétellé.

Eleinte az volt a cél az érettségi vizsga bevezetésének, hogy ez legyen a követelmény a felsőbb oktatási intézménybe való bejutásnak, később már a köztisztviselői munkakör betöltésének feltétele is lett. Az érettségi vizsga ekkor még csak a fiúkra vonatkozott. Magyar és német nyelven is lehetett vizsgázni, hiszen ez időben még Osztrák-Magyar Monarchiáról beszélünk. Többen éppen ezért tiltakoztak az érettségi bevezetésén, mert a németesítés és a nagyobb befolyásolás lehetőségét látták ebben. A rögzített elveket érettségi szabályzat formájában 1884-ben adtak ki. 1895-től már a lányok is leérettségizhettek, és így bejuthattak egyetemekre is. Így sem volt egyszerű, hiszen a miniszter korlátozhatta a lányok továbbtanulását. A tanácsköztársaság idején ez megváltozott, már nyitva voltak az egyetemek kapui a lányok előtt is.

Az oktatásügyben érintettek attól tartottak, hogy minőségi romlást és tömegesítést fog előidézni az érettségi vizsga, így új, két típusú érettségi bevezetését tervezték: egy alacsonyabb és egy magasabb szintűt. Viták sokasága után ezt elvetették és az egyszintű érettségi maradt érvényben 1934-ig. Ekkortól ugyanis tartalmi és szerkezeti változást akartak eszközölni, ám pénz híján ezt sem tudták megvalósítani.

Az új hatalom kiépülése után az érettségi vizsga lényege a felsőoktatási intézményekbe való bejutás volt, melyet 1952 májusában Minisztériumi Rendeletbe foglaltak. Ebben az időben kisebb volt a jelentősége az érettséginek, és a tárgyi tudás sem volt olyan hangsúlyos.

1982-ben vezették be a közös érettségi vizsgákat, némely tárgyból ez egyben a felvételit is jelentette. 1993-ban vezették be a vízumtípusú érettségit, amely feljogosított (vagy nem) a felsőbb oktatási intézménybe kerülésre.