Egyre magasabbra teszik a lécet azok számára, akik valamelyik felsőoktatási intézménybe szeretnének bejutni, vagy diplomával a kezükben akarják elhagyni az egyetemet. Már nem is csak egy nyelvvizsga bizonyítvány a cél, hanem a még több. A középfokú, vagy szakmai nyelvvizsga megszerzése azonban sokak számára igencsak keserves, ezért nagyon sok a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályán bent ragadt, nyelvvizsga híján ki nem adott diploma. Miért van ez? Hiszen magas óraszámban tanulják a diákok a választott idegen nyelveket. Már óvodától kezdve lehetőségük adódik a nyelv alapjait megszerezni, és ezt a felsőbb tanulmányok során csak megerősíthetik. Akinek ez nem elég, magánórákat is vehet, és ezzel a lehetőséggel sokan élnek is azért, hogy sikeres nyelvvizsgát tehessenek. Mások intenzív iskolai nyelvórák mellett is nyelviskolába járnak, hogy biztosra menjenek a vizsgát illetően. Roppant nagy büszkeség (joggal) tölti el azokat a diákokat, akik középiskolai tanulmányaik közben maguk mögött tudnak egy nyelvvizsga bizonyítványt. Később, amikor magabiztosan, nyelvismerettel a tarsolyukban indulnak külföldi utazásra, munkára, akkor tapasztalhatják csak, hogy a helyi beszédet szinte alig értik. Csak szavakat tudnak elcsípni egy-egy utcai beszélgetésből, és ha netalán meg is szólítja őket egy külföldi, akkor sok esetben vagy meg sem tudnak szólalni, vagy csak makogni képesek.

Hazánkban a nyelvvizsga megszerzésére ösztökél minden és mindenki. A boldoguláshoz, a diplomához, a magasabb pozíció eléréséhez is szükséges ennek a bizonyítványnak a megléte, és a nyelviskolák, iskolák is a bizonyítvány megszerzésére tanítanak meg, de nem a hétköznapi kommunikációra.

Számtalanszor hallhatta már az, aki nyelvtanulásba kezdett bele, hogy az idegen nyelven kell gondolkodni. El kell felejteni a magyar nyelvet és a magyar gondolkodást akkor, ha el szeretnénk sajátítani egy új nyelvet. A magyar tanulók legtöbbjének azonban ez az ismeretszerzés sokkal inkább feladat, mintsem a külföldi emberekkel való ismerkedés, kommunikáció lehetősége. Az idegen nyelvet csakis az iskolában tanulják és beszélik. Az adott nyelven ugyan nézhetnek filmet, mesét, hallgathatnak zenét, de hiányzik az anyanyelvi közeg, ahol arra lennének kényszerítve, hogy az idegen nyelvet beszéljék, gyakorolják.

A biciklizést egyszer kell megtanulni, utána már minden kerékpárt képesek vagyunk hajtani, de a nyelvekkel nem így van. Ha nem gyakoroljuk, akkor tudásunk kopik. Ezért van az, hogy ha eljutunk egy bizonyos szintig, de nem vagyunk ráutalva a nyelv gyakorlására, megragadunk az újrakezdők szintjén.

Több oktatási intézményben alkalmaznak anyanyelvi tanárokat és működnek kiváló diákcsere programok, amelyek sokat adhatnak a diákoknak. Meg lehet tanulni könyvekből is nyelveket, de lehetetlen jól elsajátítani azt anyanyelvi környezet nélkül. Ha mód és lehetőség van, minél több időt kell az idegen nyelvet beszélők között lenni és beszélni.