Akinek munkahelye van, az szerencsés. A szerencse mellé azonban valamilyen mértékben szinte biztos, hogy társul feszültség, elvárás, megfelelés, határidők tartása, amelyek mind a stressz faktorai. Emellé még sokszor társul az is, hogy folyton a pénzért küzdünk, azért dolgozunk, hogy családunkat fent tudjuk tartani, gyermekeinket iskoláztassuk. A sort még bőven lehetne folytatni, de ezek mind nagy terhet rónak ránk. Ha az ember nem lenne olyan fejlett, mint amilyen, az anyagiasság nem is létezne. Ezt mi teremtettük meg magunknak, és mint mindennek, ennek is megvan a következménye. A karrier, a vagyon megteremtése nem megy egyről a kettőre, vagyis csak nagyon keveseknek. Általában sok tanulást, elhivatottságot, munkába vetett időt és energiát követel meg, hogy karrierünket kiépítsük. Vajon a befektetett munka eredménye biztos, hogy életünk minőségét növeli? Majdcsak mindenért fizetnünk kell, ezért a pénz hozzájárulhat örömünkhöz. Azonban a sok túlóra, a sok munka stresszel jár, és akár komoly betegségek is felüthetik a fejüket. A túlzott karrierépítés nemcsak pozícióban és fizetésben mutatkozhat meg, hanem drasztikusan megnövelheti egyes betegségek kockázatát.
Kutatásokkal igazolták, hogy milyen kockázatai lehetnek a túlórázásnak. A nőkre a munka után még általában otthon is munka vár, így a két szerep együttesen nagyon megterheli a szervezetet. Ha az állapot tartósan fennmarad, akkor bizony némelyik betegség esetében sokkal nagyobb kockázatot vállalnak ezek a nők.
Az egyik komoly betegség, amellyel a karrierépítés és háztartás együttes végzésekor a modern nőknek számolniuk kell, az a szívbetegség. Amikor a karrierünkre figyelünk, tudatosan építjük, ezért túlórázunk, olyan helyzetbe kényszerítjük szervezetünket, amely egyáltalán nem jó. A rendszertelen és sokszor egészségtelen étkezés, a kevés mozgás, folytonos ülőmunka, a sok stressz hízáshoz vezethet, amely számos betegségre hajlamosíthat.
Ha sűrűn áldozzunk fel magunkat a munka oltárán, és gyakran túlórázunk, akkor arra is kevésbé figyelünk, hogy mit együnk. Gyors bekapunk valamit, hogy le ne szédüljünk a székről, de a munka annyira leköthet, hogy sokszor rendszertelenül és egészségtelenül eszünk. Hogy mégse szédüljünk az éhségtől, hajlamosabbak vagyunk magunkhoz venni egy csokit, így akár cukorbetegség is kialakulhat.
Ha tudatosabban odafigyelnénk életmódunkra, sokkal több mozgást iktatnánk be, számos betegség elkerülhető lenne. Korunk retteget kórja a rák, amelynek kialakulásához kedvez a stresszes, túlterhelt életünk. A sikerességhez vezető út pedig sok feszültséggel, túlórával van kikövezve, amely az egészséges életmódhoz még csak nem is közelít.
A túlórázás sokszor mozgásszegény, ülő munkát jelent, amely megterheli az egész szervezetünket, de főleg a mozgásszerveinket. Ha nem támogatjuk testünket rendszeres mozgással, akkor az ízületeink rovására mehet és kellemetlen, fájdalmas tünetekkel szembesülhetünk.