A munkaidő fontos, de ne vidd túlzásba a túlórázást...

Sokan azt hiszik, azzal érnek el tiszteletet és megbecsülést a vezetőségtől, vagy a kollegáktól, ha állandóan túlóráznak. Kutatások szerint az emberek több, mint 65%-a rendszeresen hajlamos túlórázni a siker és előrelépés érdekében. Valójában azonban ennek ugyanannyi hátránya van, mint előnye. Ha túlzásba visszük a túlórát, sokáig bentvagyunk munkahelyünkön, fáradtak, dekoncentráltak, kialvatlanak lehetünk, mely a másnapi normál munkaidőben történő munkavégzésre negatívan hathat. Másrészt kollegáinknak is feltűnhet, hogy sokat tartózkodunk munkahelyünkön, a kötelező munkaidő lejárta után. Egyrészt ez az otthoni családi, partneri kapcsolatokra is negatív hatással lehet, másrészt a szabadidőnket is jelentősen csökkentjük általa. Elsőre úgy tűnhet, hogy eredményeket érünk el, majd szépen lassan felemészti szervezetünket, mentálisan és fizikálisan is kimerít a túlzott munka. Ha a munkáltató részéről nincs bérkompenzáció a befeketetett plusz munkaórák után, az ember motivációja egy idő után lankad. Éppen ezért, ha nincs belőle anyagi haszon, akkor próbáld tartani a kötelező munkaidőt, így sokkal több dologra lesz időd szabadidődben, és hosszútávon kipihentebb leszel.

Beszélgess a többiekkel!

Vannak olyanok, akik képesek egész nap munkát imitálva pletykálkodni, míg mások ténylegesen a feladatra koncentrálnak, és tartják magukat ahhoz a szabályhoz, hogy a munkahely az nem valami szórakozóhely. Természetesen az ember társas lény és nem robot, vágyik arra, hogy beszélgessen, hogy legyen kihez szólnia, hogy 1-2 kedves szót kapjon, akár a munkahelyén, akár azon kívül. Fontos, hogy találd meg az arany középutat. Nyilvánvaló, hogy munkahelytől és munkakörtől függ, hogy kinek mennyi ideje jut szünetet tartani, hogy van-e lehetősége a kollegákkal váltani egy -két szót. Mindenkinek jólesik, ha érdeklődnek a hogyléte felől, ezáltal barátságosabbá, oldottabbá válik a munkahely, a közösség jobban összekovácsolódik. Természetesen ne tarts 2-3 órás teadélutánt, de 5-10 percre megállhatsz egy kicsit beszélgetni a kollégáiddal.

Tarts szünetet...

Ha sok a munka, akkor a hatékonyság növelése érdekében néha tart egy kis szünetet, ami után újból belevetheted magad a feladatok közepébe. Napközben tarts kávé és ebédszünetet, ezekre ugyanis szükséged van, hogy pótold az elvesztett energiát. Ha valaki komoly fizikai munkát végez, akkor végképp nagyom fontos, hogy egyen és igyon, valamint tartson pihenőt, ezzel ugyanis növelheti az energiaszintjét, az álló-és teljesítőképességét. Ha teheted menj a friss levegőre, vagy ablak közelébe és szívj egy kis levegőt, ugyanis agyad- főleg, ha számítógép előtt dolgozol- nagyon könnyen elfáradhat. Pótolni kell a friss oxigént, hiszen ezáltal felébredünk és megnő a koncentrációképességünk is.

Az előre tervezésnek is megvan az előnye...

Nagyon hatékony módszer, ha a nap elején készítesz saját kézzel írott ütemtervet arra a napra, esetleg a hétre előre. Ebben összegyűjtheted a fontos teendőket, csinálhatsz fontossági sorrendet, vagy éppen kifejtheted, hogyan old meg a feladataid. Ha kézzel jegyzetelünk az könnyebben rögzül fejünkben, így miközben dolgozunk,ötletelünk a megoldáson, elképzelhető, hogy egyszer csak kipattan fejünkből a válasz.

Találd meg a közös nevezőt az emberekkel...

Azok, akik a főnökükkel dolgoznak egy légtérben, illetve naponta találkoznak, ne legyenek frusztráltak, karótnyeltek és feszültek a főnökség jelenlétében. Abszolút előnynek tekinthető, ha a főnök és a beosztott tudnak magánjellegű beszélgetéseket is folytatni. Persze itt is határt kell húzni, akkor is, ha baráti a viszony, ugyanis a túlzott személyeskedés a kollegák szemében visszatetsző lehet. De az nem probléma, ha az ember időnként mesél a családjáról, a gyermekeiről, a szabadidejében kedvelt tevékenységekről. Megkönnyítheti a kommunikációt, ha figyelmesen hallgatjuk főnökünket, és ha az adott témához hozzá tudunk szólni, akkor bátran reagáljunk.