Jump to content

Mik azok a probiotikumok? Miért jók a szervezet számára? I.

2018. 04. 04. 14:10

Gyakran találkozunk az „élőflórás”, „probiotikus” kifejezésekkel az élelmiszerüzletek polcairól ránk mosolygó joghurtok, kefirek csomagolásán. Sokan nem is sejtik, milyen nagy segítséget nyújtanak e termékek bélflóránk egyensúlyának megőrzésében, védekező-rendszerünk támogatásában, valamint a gyulladásos bélbetegségek megelőzésében.

Probiotikumok: „az életért”

A probiotikus szó görög eredetű, jelentése: az életért, az élet számára. 1965-ben született meg a probiotikumok fogalma. Ennek körébe olyan, a szervezet számára hasznos baktériumok tartoznak, melyek, képesek helyreállítani a bélflóra megfelelő egyensúlyát. Érdekes, hogy az ötletet elsőként a takarmányozásban hasznosították. Napjainkban, a kutatásoknak és tapasztalatoknak köszönhetően jóval többet értünk probiotikum alatt.

E fogalom olyan élő mikroorganizmusokat jelent, amelyeket megfelelő mennyiségben juttatva a szervezetbe, jótékony hatást gyakorolhatnak az egészségre. De mik is ezek a jótékony hatások? Bélrendszerünk alapvető szerepet vállal a szervezetünket ért „támadások” kivédésében – bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa normál egyensúlyát. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, infekciók, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés, felborítja ezt a természetes baktériumegyensúlyt és eltolja a káros baktériumok felé. Ez az eltolódás fogékonyabbá teheti a szervezetet olyan étel eredetű fertőzésekre, mint amit Salmonella, E. coli vagy Listeria is okozhat.

Továbbá olyan emésztőrendszeri zavarokhoz is vezethet, mint a gyomorrák vagy a fekélyes colitis. A probiotikumok itt kapnak szerepet abban, hogy megfelelő mennyiségű bevitelük révén helyreállítsák a bélflóra felborult egyensúlyát és támogassák a védekező rendszer megfelelő működését, a kórokozókkal szembeni védelmet. A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok – általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai –, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint,  amilyen a gyomor savas környezete, illetve a vékonybél enzimei, így szabad utat kapnak a „kibontakozásra”.

Szervezetünk bizonyítottan hatékony védőkatonái

A probiotikumok mögött húzódó tudományos elképzelés mára már elfogadottnak számít, ám nemrég kezdődtek csak el olyan klinikai vizsgálatok, amelyek a probiotikus készítmények adott betegségre vonatkozó jótékony hatásait tesztelték. A feljegyzett pozitív hatások közé tartoznak: akut hasmenés megelőzésé gyermekeknél, antibiotikummal összefüggésbe hozható hasmenés gyógyítása, olyan gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn vagy az irritábilis bélszindróma (IBD) előnyös irányba való befolyásolása, az immunrendszer erősítése, illetve az allergiák számának csökkentése. 2001- ben indult el egy EU támogatott, PROEUHEALTH névű projekt, mely 16 európai ország kutatási partnereinek összefogásával célozta meg az egészséges bélben található baktériumok azonosítását, valamint változását az évek múlása, a helytelen étrend és életstílus hatására.

 A betegségmegelőzés- valamint gyógyító szerep csak specifikus probiotikum törzsekre jellemző, más-más funkciót betöltve szervezetünkben. A PROEUHEALTH kimutatta, hogy bizonyos Lactococcus és Lactobacillus törzsek segíthetnek megelőzni a bélrendszer gyulladásos megbetegedéseit, az IBD-t, a Crohn betegséget; valamint csökkentették a bűnbak Helicobacter pylori mennyiségét, mely gasztritiszt, gyomorfekélyt valamint gyomorrákot is okozhat. Továbbá a fertőző hasmenést produkáló Salmonella typhimurium és Escherichia coli mennyiségét is bizonyítottan csökkentették.

(Forrás: marmalade.co.hu, mdosz.hu l Kép: pixabay.com)