Jump to content

Hajt a tatár?!

2015. 11. 14. 10:00

Sokak a sebesség megszállottjai. Évről évre számos olyan baleset történik az utakon, amelynek legfőbb okozója, hogy valaki túlságosan nagy sebességgel száguldozik. Arra is van példa, hogy illegális gyorsulási versenyeket tartanak. Az ilyen személyek keresik a veszélyes helyzeteket. De minden gyorshajtóra ez igaz?

Szakemberek vizsgálták azt, hogy miért van úgy, hogy egyes sofőrök az iskola környékén lévő sebességkorlátozás ellenére is jóval gyorsabban hajtanak, mint lehetne. Erre igyekeztek megtalálni a választ. Ha azt hiszed, hogy a gyorsaság, gyorshajtás nemhez, életkorhoz vagy az autó márkájához kötött, akkor tévedsz. Egy a lényeg, hogy a sebességkorlátozott hely közelében van-e piros lámpa, meg kell-e állniuk, vagy sem.

Nem csak légből kapott feltételezés, hanem megfigyelések adatai mutatják ezt. Az adatokat úgy nyerték, hogy megfigyelőpontokat állítottak fel, ahol negyedéven keresztül vizsgálták az áthaladó gépjárművek sebességét. Mindegyik megfigyelőpont egy-egy iskola közelében volt található, ahol érvényesülnie kellett volna a 40 km/h-s sebességkorlátozásnak. A felvételek átnézésekor azt tapasztalták, nagyon nagy szerepe van annak, hogy egy autóst megállítja-e a lámpa, vagy sem. Ha ugyanis zöld útjuk volt az vezetőknek, akkor átlagosan 41,76 km/h-val haladtak. Ugyanezeken a pontokon mást mutattak azok a vezetők, akiket nem engedett át a lámpa. A piros jelzés után szabad utat kapva, ezek az autósok jóval nagyobb sebességre kapcsoltak a megengedettnél, így ők 48,27 km/h-val hajtottak.

Arra keresték a magyarázatot, hogy a megállj után mi késztette jóval gyorsabb haladásra az autósokat.
Első érvként azt hozták fel a szakemberek, hogy ez azért lehetséges, mert agyunkban tárolva van a napi teendő, arra koncentrálunk. Nagyon megzavarja a figyelmünket az, ha a terveink közé férkőznek olyanok, amelyekkel nem számoltunk. Ha a figyelmünket, terveinket megszakítja valami, akkor nagyban megzavarhatja, hogy az eredeti menetrendhez tartsuk magunkat, ez pedig frusztrációhoz vezethet. A piros lámpánál álldogálás közben másra kellett a vezetőknek figyelniük, amely könnyen kizökkenthette a tervükből, így azt sem figyelték, hogy milyen sebességkorlátozás volt érvényben.
A másik lehetséges indok arra, hogy miért hajtottak gyorsabban az autósok, hogy ha vezetés közben bármi frusztráció éri a sofőröket, akkor olyan feszültség lesz úrrá rajtuk, amelynek következtében sokkal meggondolatlanabbul vezetnek a továbbiakban, akár közlekedési szabályok áthágását is elkövetik. A piros lámpa is dühítő tud lenni, ha sietne az ember, és pont nem tud átcsorogni a zöld lámpán.

Egy másik kísérlettel azonban beigazolódott, hogy a piros lámpa általi megállást követő gyorshajtás teljes mértékben a feledékenység számlájára írható. Ez a felismerés sokat segíthet abban, hogy megismerjék a szabálysértések lélektani alapjait, így elérhetőbbé válna a biztonságosabb közlekedés megfelelő módosítások bevezetésével.

(Kép forrása: telegraph.co.uk)