Jump to content

Miért lovagolnak seprűnyélen a boszorkányok?

2014. 10. 15. 10:41

A legtöbbünknek, ha a Halloween időszakára is igen jellemző boszorkányokra gondol, akkor rendszerint egy seprűnyélen lovagoló vasorrú banya jelenik meg lelki szemei előtt. De vajon honnan származik a takarítóeszköz, mint ördögi jármű alapötlete?

Az egyik magyarázat szerint a seprűnyélen lovagoló boszorkányok meséje a régi pogány rituálékra eredeztethetőek vissza. A gazdák ugyanis, hogy bebiztosítsák a földjeik termékenységét, vasvillát, vagy seprűt meglovagolva táncoltak a mezőkön, miközben igyekeztek olyan magasra ugrani, amekkorára csak bírtak, hogy így jelöljék be, milyen magasra szeretnék, ha a terményük nőne. Holdvilágnál meglesve ezt a fajta rituálét a nézőnek könnyen lehet az a benyomása, hogy boszorkányok röpködnek a mezőn seprűnyélen lovagolva.

Egy másik elmélet a seprűnyél és a boszorkányok mágikus varázsfőzetei között vél szoros összefüggést felfedezni.

A középkor boszorkányőrületében több próbát is végeztek az elfogott banyák házaiban található főzetekkel. Ma már tudjuk, hogy a vajákosasszonyok és más helyi gyógyítók felhasznált füvei között valóban voltak olyanok, amelyek halucinogén anyagokat tartalmaztak, mint a bürök, a nadragulya, beléndek, vagy a mandragóra. Azok a személyek, akik fogyasztottak a varázsfőzetből, fantasztikus élményekről számoltak be utólag, úgy érezték, ’repülnek’ miközben mindenféle vonzó lénnyel teremtettek szexuális kapcsolatot és egyéb izgalmas kalandokon estek át.

A halucinációkat okozó szerek azonban igen veszélyesek voltak, a lehetséges egyéb mellékhatások mellett a túladagolásuk is könnyen előfordulhatott. Hogy elkerüljék a lehetséges kockázatokat, az egyik furfangos boszorkány kitalálta, hogyan lehetne nem szájon át bevenni a varázsitalt. Így született meg a módszer, mely során a főzetet egy seprűnyélre kenték, amit aztán a lábuk közé helyeztek, hiszen a genitáliákon keresztül is jól fel tudtak szívódni a szerevezetbe a halucinogén anyagok. A boszorkányvarázslat áldozata pedig így indult belső utazásra, bódult repülésre a seprűnyéllel a lába között.

Természetesen mindezek csupán feltételezések, hiszen a középkorban, a boszorkányégetések idején azok, akik bevallották bűnös mágikus tetteiket, többnyire kényszer és kínzás alatt tették. A sok szemtanú pedig, akik a szomszédasszonyukra, mint boszorkányra vallottak, jobbára a paranoia és a tömegpszichózis befolyásának hatására tették meg halálos vádjaikat.

Egy biztos: mindezek fényében egészen más szemmel fogjuk majd a halloweeni álarcos bál boszijait nézni.

(Mental Floss, kép: toptenfilmz.com)