Jump to content

Civilizációs hátrányok

2016. 07. 27. 19:00

A történelem folyamán az emberiség egyre csak fejlődött, mind szellemiségében, mind iparában, gazdaságában. Van ennek előnye, ugyanis a technika és a tudomány nagyon sokat fejlődött. Egyfajta diadalmenet is lehetne.

Valóban győzelmi menet is lehetne, hiszen már a betegségek javát felismerjük, sőt, ha időben észreveszik, akkor gyógyítani is tudják. Egyre közelebb leszünk a daganatos betegségek gyógyításához is, mégis lelombozódunk, ha a statisztikákra hagyatkozunk. Ha ugyanis abba belemélyedünk, akkor az tapasztalható, hogy a nyugati, fejlett országokban a lakosság 50-60 százaléka szív- és érrendszeri betegségben szenved és annak következtében hal meg. Egy ország harminc százaléka daganatos megbetegedésben távozik az élők sorából, 10-20 százalékban megjelenik a cukorbetegség. Hiába a nagy technika, a nagy fejlődés, mégsem tudtuk életünkből kiiktatni ezeket a betegségeket.

Történelemi tanulmányaink során azt tanultuk, hogy őseink, az ősemberek sokkal korábban haltak, mint mi. Lehet mégsem így van? A magyar férfiak átlagosan 69 évig, a magyar nők pedig 76 évig élnek a statisztikai adatok szerint. Ez valóban jóval több, mint a neandervölgyieké. A XIX. századi statisztikával foglalkozó szakemberek azt az eredményt látták, hogy minden évben három hónappal tovább él az ember. Ez a folyamat egy ideje már megállt. A kutatók összevetették a nyugati társadalmak adatait az olyan, a civilizációtól mentes törzsek adataival, és csak akkor kaptak igazán meglepő számokat. Az ilyen kőkori módon élők a legkorábban 72 évesen halnak meg. Több ilyen kultúrára kiterjedt a vizsgálat, és olyan eredményeket kaptak, mint amelyeket a fejlett társadalomban élő emberek éltek meg a XIX. század közepén. Az adatok alapján az feltételezhető, hogy a városoktól, a fejlett technikától mentes természeti népek kilátása sokkal jobb, mint a miénk. A civilizációtól mentes törzsek életvitele az őskorban élő emberekéhez nagyon hasonlít, amelyből az is kikövetkeztethető, hogy akár az ősemberek is megélhettek nagy kort. Sem az őskori emberek számra nem segített, de a ma élő természeti népek esetében sem segít az orvostudomány, a technika, mi mégsem olyan sokkal éljük túl őket.

A nyugati társadalom emberei rákos megbetegedésben, szív-és érrendszeri betegségekben, degeneratív, autoimmun betegségekben halnak meg. Életünk vége felé egyre inkább szükségünk van az életben tartásunkhoz mesterséges műszerekre. Az úgynevezett civilizációs betegségek egyike sem fenyegeti a természeti törzseket, számukra a különböző balesetek, bélfertőzések jelentik a halálozás okát.

Amíg a XIX. század közepéig folyton nőtt az ember várható élettartama, az valahol, valamikor megállt, és most romlani látszik az előrejelzés.

(Forrás: study.com, yourarticlelibrary.com/képek)