A nyelvek változását, állapotát olyan belső tényezők befolyásolják, mint az adott nyelv szókészlete, hangtana, nyelvtana, nyelvhasználata. Ezen kívül a külső tényezőkkel is számolni kell, amelyek hatnak a nyelvre, úgymint a művelődés és a gazdasági hatások milyensége. A nyelv változása nem egyszerre, nem egyenletesen zajlik, hiszen több szinten és hol intenzívebben megy végre, hol pedig csekély mértékben. Hazánkban néhány kutató arra adta a fejét, hogy jelentést készítsen anyanyelvünk állapotának változásáról. Arról már írtunk, hogy ez nem egy gyorsan és egyenletesen végbemenő folyamat, éppen ezért hosszabb időintervallumot érdemes vizsgálni, hogy kiderüljön mi és hogyan változott. Emiatt ötévente készítik el jelentésüket a magyar nyelvről.  Mára már a harmadik kötet is kiadták és egy külön kiadásban jelentették meg azoknak a szavaknak a listáját, amelyek a rendszerváltás óta épültek be szókincsünkbe.

A magyar nyelv igazán változatos, de a szürkülése is fokozatos. A szakemberek azt figyelték meg, hogy egyre általánosabban jelentkezik az, hogy megrövidítjük a hosszú magánhangzókat. Ez pedig azért alakult ki, mert sokkal zártabban beszélünk, azaz nem nyitjuk ki úgy a szánkat, mint korábban. A nem elég artikulált magyar nyelv pattogóbbá válik, a magánhangzók elnyelése, alig hallatása miatt a beszédünk már nem lesz annyira színes és dallamos, mint régen volt. Egyszer odáig fajulhat ez, hogy a mássalhangzók fognak felülkerekedni nyelvünkben, a magánhangzók némelyike pedig akár el is tűnhet.

Emellett az orrhangzós beszéd is egyre gyakoribb és gyorsabban is beszélünk. Ezért is van az, hogy az idősebb generáció többször visszakérdez a fiatalabbaktól, hogy mi is mondott?

Habár a nyelvtanunkban is változások zajlanak, és ezt a szabályzatok tartalmazzák is, de az új szavak csak úgy özönlenek szókincsükbe. Lényegében egy nemzedék alatt olyan sok szó kicserélődött, hogy a generációk közötti kommunikációt is megnehezíti. Egy nagymama nem csak azért nem érti meg unokája mondandóját, mert gyors a beszédtempója, hanem azért sem, mert a szavak tartalmát nem érti meg, számára azok ugyanis ismeretlenek.

Lássunk néhány olyan szót, amelyet felmenőink már nem értenének meg, ellenben a gyerekek, a fiatalok lépten-nyomon alkalmazzák egymás között és felnőttekkel való kommunikációjukban is: fészel, mekizés, lájkol, romkocsma, szelfi, de sorolhatnánk a végtelenségig.