Az, hogy hogyan hatunk környezetünkre az élelmiszerek fogyasztásával, azok feldolgozásával, kihat a természetre. Lényegében a leginkább okolható azért, ahol most tart az emberiség. Ahhoz, hogy élelmeinket előállítsuk, termőföldet használunk, termelünk és azt valamilyen energia felhasználásával betakarítjuk, feldolgozzuk, kész élelmiszerré alakítjuk. Habár úgy tűnik, hogy a mezőgazdaságnak egyre kisebb a szerepe világszerte, ám az olyan sok területen kapcsolódik a környezetünk állapotával, amely később is jelentős gondot okozhat.
Nagyon megterheljük a Földet, ezt tudjuk. Ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a terheket, magát az élelmiszerek fogyasztásának szerkezetében kellene változásokat előidéznünk. A régebbi korokban a hús nem tartozott a minden nap fogyasztott élelmiszerek közé. Mivel azonban most a húsfogyasztás egyre csak nő, problémát is jelenthet, hiszen annak előállításához nagyobb erőforrás használatbavétel szükséges. Az étrend átalakítása, az élelmiszer-fogyasztás szerkezetének módosítása a jövőbeni feladatunk, amelynek legérintettebbjei a fejlett országok. A cél tehát a fenntartható élelmiszer-fogyasztás kialakítása. A legfontosabb tényezők ennek elérése érdekében az egészségügyi, a gazdasági, a társadalmi és természetesen az ökológiai szempontok együttes figyelembe vétele. Érvényesülnie kell annak, hogy főleg növényi alapú, helyi gazdaságból származó (és nem import), szezonális termékek legyenek, amelyeket helyben termelik, feldolgozásukhoz kevesebb energia szükséges, finom, tápláló és áruk megfizethető, vagyis a kevésbé jómódúak ugyanúgy hozzá tudnak jutni, mint a gazdagabb réteg. Mindemellett a termelő, aki a fenntartható élelmiszer-fogyasztás egyik főszereplője, ebből a tevékenységből kényelmesen megél. Nem utolsó szempont persze, hogy mind a termelés, mind pedig a fogyasztás során kellően figyelmesen betartják azokat a határokat, amellyel a környezetükre hatnak, vagyis annyi energiát használnak el, amennyi szükséges, az állatokat megfelelően tartják és gondozzák.
Ez az ideális állapot mindenkinek kedvez, még az emberi egészségnek is, főleg hosszú távon. Ha ugyanis a fogyasztók ugyanúgy nem figyelnek az élelmiszer-fogyasztás csökkentésére, akkor az egészségükben előbb vagy utóbb változások állnak be. Ez a kényelmes életmód pedig káros egészségügyi hatásokkal járhat, amely további költségeket vonzhat magával.
Ha valamit tenni akarunk annak érdekében, hogy ökológiai lábnyomunk minél kisebb legyen, akkor nem csak a termelésben kell változtatni, hanem a mezőgazdaságban is, emellett pedig a fogyasztóknak is tudatosabban – mind mennyiségben és minőségben – kell kezelnie az élelmiszer-fogyasztást.
(Kép forrása: spinachandyoga.com)
