Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy az embereket három csoportba lehet osztani az időkezelésül szempontjából. Az első csoportba tartoznak azok, akik a randevú előtt már legalább tíz perccel a helyszínen vannak. (Jómagam ezt a tábort erősítem, akárhogy is igyekszem, sosem tudok éppen időre befutni.) A második csoportba tartoznak a pontosan érkezők, a harmadikba pedig a krónikus késők. E legutóbbi csoport képviselőit hiába is igyekeznénk megreformálni, minden igyekezetünk eredménytelen lesz.

Ráadásul ami számunkra egy találkozó során apró, vagy –a késés mértékétől függően- közepesebb méretű bosszúságot okoz, annak akár hatalmas pénzügyi következményei lehetnek. Szakemberek becslése szerint ugyanis az Amerikai Egyesült Államok évente 90 milliárd dollárt veszít el a késős emberek miatt.

De elképzelhető, hogy mégsem ők tehetnek arról, hogy képtelenek megjelenni időben egy megbeszélt találkozón? Lehet, hogy egyesek eleve úgy vannak kódolva, hogy örökké várassanak magukra?

Pszichológiai kutatások igyekeztek ennek a rejtélynek a mélyére ásni, és a következő felfedezésekkel rukkoltak elő:

A késésnek részben az az oka, hogy mindenki másképp értelmezi, mit jelent az, hogy „időben” megérkezni. Az egyiknek simán belefér öt percnyi csúszás, a másik ezt elfogadhatatlannak tartja.

A másik okot a szokásokban kell keresnünk. Akik képesek egyszerre több dolgot is elvégezni, sőt, előszeretettel halmozzák a tennivalókat, azok nagy valószínűséggel képtelenek lesznek bárhová időben odaérni.

A krónikus késés fő magyarázata azonban a személyiségjegyeinkben rejlik, állapították meg a kutatók. A San Diegoi egyetem pszichológusa, Jeff Conte megállapította, hogy az A-típusú, azaz eredménycentrikus, eltökélt, ambíciózus embreke rendszerint pontosan érkeznek, míg a lazább B-típusú személyiségek hajlamosak a késésre.

Conte több kísérlettel is bizonyította, hogy a két eltérő személyiségű embernek még az idő is másképp pereg. Az A-tipusú személyek egy percnyi időt 58 másodperc hosszúságúnak érzékeltek, míg a B-típusú egyének egy percnyi időt 77 másodpercre becsültek.

Ez a percenkénti 18 másodperc különbség pedig igen jelentős is lehet, ha összeadódik. Mindez tehát azt jelenti, hogy a krónikusan késős ismerősök egyszerűen csak más fajta időérzékkel rendelkeznek pontosabb társaiknál.

(Kép: newstribune.com)