Jump to content

Láthatatlan emberek

2015. 06. 05. 11:17

Ki ne álmodozottt vona arról, hogy bárcsak láthatatlan lehetne?! Pedig láthatatlan emberek élnek közöttünk is, ahogyan azt egy fényképész nő be is bizonyította. Sőt, idővel majd mi magunk is láthatatlanná válhatunk.

Egy 42 éves fotós érdekes kísérletbe kezdett: két éven keresztül készített magáról fényképeket, amelyeken idős asszonynak volt elmaszkírozva, hogy megtudja, milyen a New Yorki öregek élete. Kyoko Hamada Tokióban született és Japánban nőtt fel, mielőtt 15 éves korában az Egyesült Államokba költözött.

A különleges fotósorozat ötletét az egyik idősek otthonában tett látogatása ihlette. Ezért 2012 óta jár-kel a városban álruhában, Kikuchiyo-sanként, ahol a ’Valaha Te Voltam’ projekt keretében fotózza idős kori önmagát. Kikuchiyo-sanként idős, meggyöngült egészségű hölgyet játszik, a fotók alapján igen hitelesen, az élményeiről pedig nemrégiben számolt be a Huffington Postnak.

Elmesélte például, hogy olykor-olykor tapasztal kedvességet és udvariasságot is idegenek felől, előfordul, hogy segítenek neki cipelni a szatyrait, vagy kinyitják az ajtót. De nagy általánosságban leginkább végtelenül magányosnak érzi magát.

-Senki nem törődik velem, senki észre sem vesz. Amúgy is nagyon könnyen érzi az ember magát úgy New Yorkban, hogy senki nem törődik vele, de Kikuchiyo-sanként sokszor egészen láthatatlannak éreztem magam.

-Mindig is érdekeltek az idősek, mintha lenne valamilyen túlvilági kisugárzásuk, mintha egy másik időben élnének. Sokszor eltűnődöm, vajon milyen életük lehetett, szeretek velük beszélgetni.

-Sok fajta szépsége van az életünk különböző szakaszainak. Az öt éves gyermeké, a 25 évesé, a 45 és a 75 éves nőé is mind-mind más féle. A projekt során egy 99 képből álló gyűjteményt készített.