Tusfürdőt csak a XIX. század vége óta használhatunk, de szappannal tisztálkodtak az emberek már több száz évvel ezelőtt is. Amikor megjelentek az új kenceficék, amelyek nagyon bőrbarát anyagokból állnak, akkor a szappan használata megcsappant, mivel árt a bőrnek, hiszen szárít. Annyiban igaz ez az állítás, hogy ha sokáig hagyjuk a bőrünkön, akkor tényleg ezt a nem kívánt hatást váltja ki, de alapjában véve a víz sokkal jobban szárít, mint a szappan. Eltávolítja az elhalt hámsejteket, bőrradírként funkcionál és még a bőrt is puhítja enyhén lúgos hatása miatt.

Egyesek kizárólag bőrápolási termékként tekintenek a szappanra, mások csakis a tisztítószert látják ebben az anyagban. Igaza van mindkét csoportnak, ám még sincs igazuk. A szappan nem jelent bőrbetegségre megoldást, valóban száríthatja a bőrt, ha túl sokáig hagyjuk magunkon, és közel nem minden foltot tüntet el.

Egy azonban biztos, hogy eltávolítja a bőrre tapadt minden szennyeződést, lemossa az izzadságot, így tisztává teszi bőrünket és a pórusok újból szabadon lélegezhetnek. A tiszta bőr újból képessé válik arra, hogy a hasznos hatóanyagok bejussanak a bőr mélyebben elhelyezkedő rétegeibe. A tisztítás a fő cél, de ezen felül még ápolja is a bőrt, mivel a legtöbb szappan gyógynövények hatóanyagát is tartalmazza, például kamillát, körömvirágot, levendulát stb.

Manapság divatként és sokaknál hobbiként is hódít a szappankészítés házi megoldása. A házilag készített szappanok nem tartalmaznak mesterséges összetevőket, színezéket, tartósítószert, csak olajakat, illóolajakat és gyógynövényeket. Természetesen mielőtt belevág valaki a szappankészítésbe, érdemes tanulmányozni, hogy milyen szappankészítési módok vannak, milyen hozzávalók szükségesek ahhoz, hogy elkészíthessük saját termékünket. Ezek ismeretében céltudatosan szerezheti be a szappanok készítéséhez kellő eszközöket, termékeket.

(Kép forrása: detergentsandsoaps.com)