Mindenki ismerhet olyan kifejezéseket, amelyek arra az adott területre jellemzőek, ahonnan származunk. Máshol máshogyan fejezik ki ugyanazt a szót. Csak egy példa: a talicska már helyeken az országban furikként ismert.

Sorolhatnánk még olyan szavakat, amelyeket elődeink használtak, ma pedig már sokan azt sem tudják, hogy mi fán terem a stelázsi, a kordé, a matató ménkű. Ezen a pontén megállnék. A minap beszélgettünk ismerősökkel, és akkor kerültek a beszélgetés központjába azok a szavak, amelyeket nagyszüleink, dédszüleink, és még az ők elődjeik használtak. A matató ménkű számomra idegen kifejezés volt, és azt sem tudtam, hogy mit jelenthet.

Az internet a jó barátom, így hozzá fordultam segítségül. Egészen más megvilágítást nyer ez a régi kifejezés akkor, ha a most használatos nevén mondjuk: gömbvillám.

Sokáig látomásnak vélték a gömbvillám létezését. Habár mindig is keringtek mendemondák a világító, gömbszerű, néhány másodpercig látható jelenségről, de keletkezésének okát nem ismerték. Már ötszáz évvel korábban is lejegyeztek adatokat gömbvillámról. A kínai feljegyzésben sárkánytűznek nevezték. Az ókori görögök is megemlítették a gömbvillámot.

A leginkább viharos időjárás során egyáltalán nem ritka a villámok keletkezése. A gömbvillámok is a villámláskor jönnek létre. Méretük igen változatos lehet. Általában golflabdányi, de ennél jóval nagyobbat és kisebbet is láttak már. Színeikben is változatosságot mutatnak a gömbvillámok, ugyanis lehet fehér, sárga, vörös, de akár kék is.

Elnevezését gömbszerű formájáról kapta, de olykor más alakot is ölthet, mint például szivar vagy körte is. A matató ménkű cikázhat, de egy helyben is állhat másodpercekig, majd irányváltozatásba kezd.

A gömbvillám nagyon ritka jelenség. Mivel mozgása egyáltalán nem hasonlít a villámra, hanem cikázó, ide-oda mozgó, emiatt kapta a matató ménkű elnevezést. A kóbor villám kifejezés is kiválóan érzékelteti a gömbvillám sajátosságait.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!