A levegő páratartalma lehet alacsony és magas is, de mindkettő megviselheti az emberi szervezetet. Az alacsony páratartalmú, azaz száraz levegő kiszárítja a légutakat, köhögünk, és nem érezzük magunkat túl jól, de a magas páratartalom is hatással van ránk.

A nedvesebb időjárás magasabb páratartalmat biztosít. A 40 és 60 százalék közötti levegő pártartalom az, amely a számunkra a legideálisabb. Az ennél alacsonyabb vagy magasabb érték már kevésbé tetszetős. Minél magasabb a páratartalom, annál inkább változik testünk reakciója. Izzadni kezdünk, mert a verejtékezés a szervezet természetes védőmechanizmusa, de azáltal képes hűteni a verejték is, ha elpárolog. Az amúgy is magas páratartalmú levegőn azonban az izzadság sem váltja ki a hozzá fűzött reményeket és csak kellemetlenül érezzük magunkat.

Márpedig ahhoz, hogy izzadjunk, a testünknek nagy energiákat kell mozgósítania, és ha ezt a magas páratartalmú levegőben viszi véghez a testünk, akkor ömleni fog rólunk az izzadtság és csak még kényelmetlenebbül érezzük magunkat.

Az izzadásnak nemcsak esztétikai és higiéniai következményei lehetnek, hanem a verejtékcseppekkel együtt értékes ásványi anyagoktól és persze folyadéktól szabadul meg a testünk.

Most mindenki tapasztalhatja saját magán a fent leírtakat. Meleg van, és a szervezetünk automatikusan párologtatással, azaz izzadással igyekszik hűteni önmagát, de a magas páratartalmú levegőben esély sincs arra, hogy érvényesüljön hűtő ereje, hiszen nem képes párologni a kedvesség. Így a testünk csak ontja az izzadságot, ameddig csak tudja. Ez okozza azt, hogy komfortérzetünk olyan gyatra, ez pedig kihathat még a viselkedésünkre is, mert ettől nyűgösekké, frusztráltakká válhatunk.

A magas páratartalom számunkra kezd megerőltető lenni, de a penészgombák és atkák igazán élvezik ezt az időszakot, így környezetünkben megnövekedhet a számuk, amelyek ugyancsak kellemetlen allergiás tüneteket okozhatnak.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!