Túl gyorsan eszünk

Amikor egyik munkából a másikba rohanunk, egyik megbeszélésről a következőre sietünk – nyilvánvaló, hogy alig van időnk enni. Ilyenkor igyekszünk minél gyorsabban bekapni valamit. A gyorsaság pedig figyelmetlenséget szül: nem ügyelünk az adagokra, valószínűleg lényegesen több kalóriát fogyasztunk el egy ebéd vagy egy vacsora alatt, mint gondolnánk. Ráadásul direkt összefüggés mutatható ki a túl gyors evés és a hízás között.

Menet közben eszünk vagy épp a gép előtt

Ha az ember hajlamos arra, hogy kis jelentőséget tulajdonítson a nyugodt, békés körülmények között történő evésnek, számára találták ki az autóban vagy a sétálva történő evést. Sőt, a munkafüggőket rendszeresen megtalálhatjuk ebéd idején a számítógép előtt – ülve és dolgozva esznek. Már pedig kikapcsolódásra és nyugodt evésre nemcsak a gyomornak, de a léleknek is szüksége van.  Adjuk meg az evés módját és az idejét is!

Csak zöld salátát eszünk
Újabb hiba: amennyiben salátáinkból  kihagyjuk a fehérje vagy protein forrást, tulajdonképpen tényleg csak látszatevést folytatunk. Ha már azt tervezzük, hogy ebédre, vacsorára zöld salátát eszünk, mindenképp tegyünk hozzá grillezett csirkemell darabokat,  fetát (ha szeretjük), főtt tojást, a saláta levelei pedig inkább sötétebb színűek legyenek, végezetül legyen benne nyers sárgarépa, uborka és  paradicsom is.

Csak gyümölcslevet vagy üdítőitalt iszunk
Válasszuk inkább a vizet! Nem kell hogy feltétlenül ásványvíz legyen, remekül oltja a szomjunkat és ugyanúgy hidratál a csapvíz is. Nem hizlal, nem okoz felfújódást, nem bántja az emésztőrendszert. Csak nyugodtan igyuk, őseink is ezt tették!

Csak akkor eszünk, amikor már megéheztünk
Egy új finn dietetikai tanulmány szerint sokkal több ér (még fogyáskor is), ha napjában legalább ötször, meghatározott időben eszünk, mintha ritkábban ugyanannyit. Ne éheztessük ki a szervezetünket, ilyenkor ugyanis másképp hasznosulnak a tápanyagok, akár  még hízhatunk is napi egy -kétf őétkezés mellett.