Az 1848-as márciusi történések említésekor olyan kulcsszavak juthatnak eszünkbe, mint szabadságharc, márciusi ifjak, Pilvax-kávéház, Nemzeti dal. Akinek pedig a Nemzeti dalt köszönhetjük az nem más, mint Petőfi Sándor. Petőfi Sándor élete és munkássága alapkövetelmény minden magyar számára, így már a gyerekek korán megismerkednek a költő nevével, később pedig műveivel is. Számos fontos információt közölnek a tankönyvek, de talán nem mindent.

Tankönyv szerint úgy tanultuk, hogy nagy költőnk 1823. január 1-jén született, azonban ebben nem lehetünk teljesen bizonyosak, mert többféle adat is létezik. Még maga Petőfi is más-más adatokat adott meg születése dátumául és helyéül is. Eszerint a költő mondta szülőföldjének Kiskőröst is, de volt, hogy Szabadszállást írta be. Amikor katonának jelentkezett, akkor két évvel korábbi születési dátumot diktált be, azaz öregítette magát.

Talán még az irodalom tankönyv is tartalmazza, hogy már nyolc évesen elhagyta amiatt a családi házat, hogy tanulhasson, de azt talán te sem tudtad, hogy amikor ötéves volt, már iskolapadba ült. Az sem annyira közismert, hogy tanulmányai során összesen kilenc iskolában is megfordult.

Ha azt gondoltad, hogy a számtalan verset megírt költő jó tanuló volt, akkor bizony tévedsz. Amikor Selmecbányára került, akkor csak bizonyos tantárgyak foglalták le. Némely tantárgyra jobban koncentrált, mint másokra, és az önművelésnek élt. Ez megérződött jegyein is, így például magyar történelemből nem tudta a minimális szintet sem tartani, megbukott.

Petőfi Sándort a színészet érdekelte. Ezt is tudjuk tanulmányainkból is. A Nemzeti Színházhoz szegődve Rónai álnéven dolgozott néhány hónapot.

Petőfi szerelmes versei ismertek, és ebből azt gondolnánk, hogy nagy csábító lehetett a költő. Azt szokták mondani, hogy aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja. Petőfi esetében inkább arról van szó, hogy szép szerelmes verseket írt, azonban nem volt igazán nagy csábító. Hiába írta le gondolatait olyan szépen, amely a női szíveket megbabonázta, de a valóságban morogva stílusa miatt szembe kellett néznie az elutasításokkal.

A nagy magyar költőnek 1848-ben született meg fia, Zoltán. Róla azonban alig tudni valamit, ami annak köszönhető, hogy Petőfi Zoltán kicsapongó és cseppet sem egészségkímélő életmódja miatt nagyon korán, 22 évesen halt meg.

Tankönyvünkből azt tanultuk, hogy 1849. július 31-én Segesvár közelében a magyarok és az oroszok összecsapásakor odaveszett Petőfi is. Ez a hivatalos és elfogadott verzió, ez olvasható mindenhol, habár senki sem látta meghalni. Azonban már a XIX. században is terjedt egy olyan történet, miszerint Petőfi Sándor nem halt meg a segesvári csatában, hanem Szibériába hurcolták hadifogolyként. 1989-ben arról számoltak be, hogy valóban megtalálták a költő földi maradványait Szibériában, ahol nem 1849-ben, hanem 1856-ban hunyt el. Sőt még arról is terjedtek mendemondák, hogy ott új családot alapított. Petőfi Sándor halála a magyar irodalom igazán titokzatos szegmense.