A szűrővizsgálatokkal megelőzhetők a komolyabb szövődmények

Legutóbb  Rozvány Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke mondta el a rákellenes világnap kapcsán az M1 műsorában, hogy az mellrákszűrő-vizsgálatoknál is kevesebben  vesznek részt a méhnyakrákszűrésen. Így míg Finnországban éves szinten csak tíz nő halálát okozza ez a betegség, addig idehaza ez az arány száz fölött jár. Ezen a lesújtó adaton pedig csak akkor lehet javítani, hogyha a 25 és 65 év közötti hölgyek felismerik a szűrés fontosságát, és háromévente élnek az ingyenes vizsgálat lehetőségével. Amennyiben időben sikerül felismerni a kóros elváltozásokat, a betegség megfelelő terápia segítségével gyógyítható.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

A betegség egyik leggyakoribb tünete a rendszertelen vérezgetés.  A vérzés jellemzően élénkpiros színű, amely nem a várt menstruációnak megfelelő időben indul, és gyakran jelentkezik nemi aktus során. Másik figyelmeztető jel lehet még az úgynevezett „húslészerű”, sárgás és kellemetlen szagú, időnként véres hüvelyi folyás is.

Amennyiben a daganat a hasfalat elzárja a menstruációs váladéknak nincs a külvilág felé útja, így erős alhasi fájdalmat okozhat. A váladék – amely a méhüregen belüli felgyűlik – el is gennyesedhet, és a keringési rendszeren keresztül általános fertőzést is okozhat. A deréktáji fájdalom is intőjel lehet, mivel a daganat növekedésével az is egyre gyakoribbá válhat, akárcsak a közösülés során tapasztalható fájdalom érzet.

Amennyiben valaki a fenti tünetek közül bármelyiket is tapasztalja magán, mindenképpen kérjen időpontot a nőgyógyászától, és végeztesse el vele a szükséges szűrővizsgálatokat.

Mi történik a szűrésen?

Az évenkénti ellenőrző vizsgálaton legcélszerűbb a menstruáció után néhány nappal jelentkezni. A vizsgálat mindig egy átfogó beszélgetéssel kezdődik, a szakorvosnak el kell mondani mikor volt az utolsó vérzésünk, rendszeres-e a menstruációnk, tapasztalunk-e bármilyen rendellenességet, illetve van-e bármilyen egyéb nőgyógyászati panaszunk.

Az orvos ezt követően először megtekinti a külső nemi szerveket, majd egy műanyagból készült, egyszer használatos steril eszköz segítségével a hüvelyt és a méhszájat. Az eszköz bevezetése kissé kellemetlen, de fájdalmat nem okoz. Rákszűrés során a kolposzkópos, egy speciális nagyítóval végzett vizsgálat mellett kenetet vesznek a méhszáj külső és belső felszínéről.

A kenetet egy kis üveglapra kenik, amit később a laboratóriumban mikroszkóp alatt értékelnek. A méhnyakrákszűrés azért fontos, mert a rákot megelőző állapotok nagy biztonsággal felismerhetők, és időben elvégzett kezeléssel teljes biztonsággal gyógyíthatók. Az egész vizsgálat csupán néhány percet vesz igénybe.

A méhnyakrákot csaknem minden esetben a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki HPV-vel fertőződött, annál azonnal ki is alakulna a daganat.

HPV-vírus gyanúja esetén sem kell megijedni 

A vizsgálat során felvetődhet a már említett humán papillómavírus-fertőzés gyanúja is. Amennyiben az elvégzett vizsgálatok eredménye első lépésben nem teljesen megnyugtató, akkor a szakorvos további kezeléseket gyógymódokat javasol majd. Leggyakrabban a hüvely gyulladásának kezelésére van szükség. A baktériumok vagy gombák által okozott fertőzés gyógyítása után megismétlik a vizsgálatokat.

A HPV-kimutatást két gyanús citológiai lelet birtokában térítésmentes, de térítés ellenében enélkül is elvégeztethető. A teszt nemcsak a vírusfertőzés tényét bizonyítja, hanem képes a HPV azonosítására is. Sajnos a tudomány jelenlegi állása szerint a vírus ellen még nem létezik gyógyszeres kezelés, viszont a szervezet saját immunrendszere jó eséllyel képes elpusztítani. Legjobb esetben egy erős, fiatal szervezet egy év alatt is képes legyűrni a vírust, így a beteg hónapokon belül is HPV-negatívvá válhat.