Jump to content

Ünnepek külföldön

2017. 12. 16. 13:14

Fenyőfa, sült pulyka, halászlé, bejgli, ajándékok, forralt bor, karácsonyi vásárok, ezek a magyar karácsony jelképei. Egy idegen országban vajon mik azok a "dolgok", melyek nélkül elképzelhetetlen az ünnep?

Míg a magyarok nagy része fehér karácsony után áhítozott, addig az olaszok a napsütésben reménykedtek. Ez a nemzet, ugyanis szereti a meleget és a napsütést, karácsonykor is szerencsésnek mondhatók, Rómában napközben 17 fok is lehet, Nápolyban és Szicíliában is napsütéses a karácsony. Olasz hagyományok szerint, a karácsony egyet jelent a családdal. A mi hagyományainkkal ellentétben az olasz családok 25-én ajándékozzák meg egymást. A karácsony a szentesti éjféli misével veszi kezdetét náluk.

Az ajándékozásra kevesebb gondot fordítanak, mint a karácsonyi eszem-iszomra. Az olaszok a gasztronómia jeles képviselői, nincs ez másképp karácsonykor sem. Milánóban a háziasszonyok karácsony előtt megrohamozzák a halárusokat, ráksaláta, homár és lazac kerül az asztalra. Firenzében az óriási marhaszeletek iránt nő meg a kereslet karácsony tájékán.

A római konyha egyszerű és ízletes. Előszeretettel fogyasztanak zöldséget, zöldséget sörtésztában sütve, articsókát, gombát, cukkinit, burgonyát. Mindezek mellett, hideg tengeri saláta és kagyló spagetti, is kerül az ünnepi asztalra. A szicíliai karácsony elképzelhetetlen ánizsgyökér saláta nélkül, olajbogyóval és citrusfélékkel ízesítve. Az olaszok családonként kb. 300 eurót költenek a karácsonyi ételekre, természetesen van olyan, aki ezt nem engedheti meg magának.

Ahol a Mikulás a Jézuska…

A mediterrán országokkal ellentétben a Skandinávoknál is megvannak a bevett szokások és ünnepi hagyományok. A dánok, norvégok, svédek nagyjából egy időben vették fel a kereszténységet a magyarokkal, de a pogány szokásokat jobban megtartották.

A régi és az új hagyományok összefonódnak: a norvégoknál, a vikingek főistene, Odin alakja is megjelenik karácsonykor. Ilyenkor a gyerekek ünneplőbe öltöznek, és házról házra járnak karácsonyi dalokat énekelve. A skandináv népek azt állítják, hogy mindegyikük karácsonyi asztala más, a kívülálló viszont nem veszi észre a különbséget. A karácsony elengedhetetlen étele az ünnepi sonka, emellé heringet, lazacot, és tejberizst fogyasztanak előételként. A finnek asztalán a karéliai pirog, a dánokén az aszalt szilvával töltött sertéskaraj a jellemző.

Skandináv szokás szerint, mindenütt körbetáncolják a karácsonyfát, és utána jön az ajándékozás. A dánok a gyerekekre bízzák, Svédországban viszont a Mikulás kopogtat be a házakba már kora délután, és megkérdezi, vannak-e itt jó gyerekek? Skandináviában nem annyira az ajándék tartalma a fontos, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a csomagolásra és arra, hogy mindegyiken valamilyen személyes üzenet legyen.

Az ajándékozás után templomba mennek. Másnap, mint a magyaroknál itt is megkezdődik a családlátogatás, azzal a különbséggel, ezek hatalmas területű országok, így nem biztos, hogy egy óra alatt elérnek a rokonsághoz. Ezeken a területeken a karácsony főszereplője a Mikulás.

 

(Forrás: marmalade.hu, hirado.hu l Kép: pixabay.com)