Sokak életét nehezítette meg már az iskolában is a helyesírás. Hány és hány diák, valamint felnőtt él úgy, hogy rossz a helyesírása. A jó tanuló gyerekek között is előfordul, hogy a kiváló tanulmányi eredmény ellenére is küzd a szavak megfelelő leírásával, és a tudósok sem feltétlenül remek helyesírásukról ismertek.
Nem sok köze van a tudományos színvonalnak és a helyesírás minőségének egymáshoz. Egy azonban biztos, hogy ha valaki jó színben szeretné magát feltüntetni írásban, akkor nem árt, ha betartja a helyesírási szabályokat és nem vét iszonyatos hibákat. Kire mondják azt, hogy rossz a helyesírása? Arra biztosan, akinek mondatai hemzsegnek a durva hibáktól, azonban ebben is megoszlanak a vélemények. Van, aki annyira szigorú, hogy már egy szó helytelen leírása miatt megbélyegez rossz helyesíró billoggal másokat.
A helyesírás nehézségével nemcsak az iskolapadot koptató diákok szembesülnek, hanem a felnőttek is. A helyesírás tudatosságot igényel, és van, akinek ez a fajta kompetenciája adott, míg másoknak csak úgy sikerül, ha azt fejlesztik magukban.
Amikor még csak éppen, hogy írástudóvá válik gyermekünk, talán a helyesírás figyelembevétele sem nyom olyan nagyot a latba, hiszen örülünk, hogy már a betűket ügyesen összekapcsolják. Valójában már akkor oda kell figyelni arra, hogyan írja le a különböző szavakat. Ha csak nagyobb életkorban ügyelünk gyermekünk helyesírására, annál nehezebb lesz a gyerkőc dolga.
Még a szép betűket formáló gyerekek esetében is jelentkezhet a rossz helyesírás, legyen az tollbamondáskor vagy másoláskor. Ha azonban a diktálás során követi el a legtöbb hibát, akkor vagy az emlékezete gyengébb, vagy a hallási észlelés gyengesége áll fenn. Ha a hibákat másoláskor követi el, akkor a látási figyelme lehet a gyengébb és az észlelése. Az az igazi rossz helyesíró, aki saját gondolatit papírra vetve írja helytelenül a szavakat. A gyerekek helyesírásának fejlesztéséhez használni lehet a lekopogás módszerét, amellyel a rövid és a hosszú magánhangzók használatát lehet pontosítani. Az eltapsolással a szavak helyes szótagolását, elválasztását lehet segíteni. Sok esetben eredményes lehet, ha megbeszéljük a gyerkőccel, hogy mi a szótő, így egy idő után már sokkal könnyebben fogja használni a szavakat. Ám ez gyakorlás kérdése.
Azt mondhatjuk, hogy minden olyan szó, amely nem felel meg a helyesírási szabályzatban rögzítettnek, az helyesírási hiba. Csakhogy a hibák elkövetésének több oka lehet. Ahhoz, hogy gyermekeink igazán jó helyesíróvá váljanak, több képességet kell összehangolni. Ha azonban ebben valamilyen zavar keletkezik (például rossz hallás, hangképzés zavara), akkor a szavak leírásának szabályai is nehezebben fognak rögzülni. A rossz helyesírás pedig egyenes út lehet az írás megutálásához.
Saját írásunkban tudjuk, hogy mit szerettünk volna kifejezni, így a hibát sem biztos, hogy észrevesszük. Bezzeg a máséban. Mégis, ha nem magyartanárként vagyunk jelen, akkor ne bíráljuk más helyesírását.